Esztergom Évlapjai 2000

MAGYAR György: A testi nevelés szerepe és jelentősége Majer István tevékenysége

köznépet pedig jelesen Iskola-Mesterek tiszte azért ezeket szükséges kiképezni, mi tulajdonképpen Mesterképző Intézetekben eszközölhető"

4 Az Esztergomi. Mesterképző - mint ebben a korban sok más intézmény - tankönyvhiánnyal küzdött. Ezt pótolandó a tanári kar, Rendek József, Éliás Márton és Majer István tankönyveket írtak a növendékek segítésére. A fiatal tanár első nagy jelentőségű műve a Népneveléstan volt. Maga így vallott erről később: ebben „a legcélszerűbbnek talált nevelési elvek és tanácsok elméleti tudományos rendszerben közöltettek, e könyvemet 1845ben az összes magyar sajtó kedvezőleg üdvőzlé, idegen nyelvre is fordíttatott, s azt az ország szinte minden vármegyéjének közönsége a népnek figyelmébe ajánlani kegyeskedett ... az első kiadásnak ezer példánya egytől egyig elfogyott... a lelkészek, tanítók vették meg."

5 Könyvének gyors sikerét annak jól hasznosítható tartalma okozta. Mint írta, műve vezérfonal a nevelés gyakorlatához, amelyet a. jó nevelőnek ismernie és alkalmaznia kell. A nagy gonddal szerkesztett, jól felépített könyvben az olvasó az iskolák bemutatása útján jut el a testi és a szellemi nevelés fontos ismérvéig. Műve imponáló szakismeretről és alapos felkészültségről tanúskodik. A nevelésről általában szólva megfogalmazta annak fő szabályait, mint a tehetség fejlesztése, javítása, magunk tökéletesítése. Középpontban a keresztény szellemű nevelés áll, amelynek fő eszköze a példa, a szoktatás és az oktatás. Felhívta a figyelmet a gyermek megnyerésére, a hozzá való alkalmazkodásra, az élénk-vidám előadásra, a gyakorlatiasságra, a gyengék segítésére. Felfogása szerint: Ja iskolamesternek előbb nevelőnek kell lennie, hogy szerencsés tanító legyen"

6 Ezt hangsúlyozandó kifejtette, hogy „Ha a képző művészet nemes, úgy a nevelés mestersége bizonnyal a legnemesebb: miként az ember a legjelesebb teremtmény, úgy az embernevelés a legjelesebb működés"

7 A tanító egyben népművelő is, akinek sok jó tulajdonsággal kell rendelkeznie, mint a keresztény szereteti türelem, elszántság és gyöngédség, szülői szigor. A felkészületlenséget élesen bírálta: „egy ügyben sem veszélyesebb és kártékonyabb a kontárság, mint a nevelésben, mert .az embernek testi és szellemi lelkébe vág, s minden egyébben való ügyetlenségünk közül kontárságnak gyászos következménye"

8. Fontos ezért az állandó önművelés, mert aki ezt nem teszi, „mesternek neveztetik, még sem lesz soha is valódi nevelő mester".

9 A nevelés fő feladatai, területei közt fontos helyet foglal el a testi nevelés. A sok erőtlen, sápadt gyermek érdekében szólt, amikor a nevelő feladatának tekintette az erőnlét fejlesztését, az egészség megóvását, a tanulók minél tökéletesebb megismerését. Nagy szerepet 4. MAJER István: Népneveléstan - Esztergom Prímási Levéltár 5. A regélő István bácsi. Pest, 1871. Előszó 6. 6. MAJER István: Népneveléstan. Buda, 1844.38. 7. i. m. 398. i. m. 44. 9.uo. 142