Esztergom Évlapjai 2000

MÉSZÁROS István: Egy „teljes ember" a XIX. században: Majer István

továbbá ebedi és perbetei népdalokat a Kisfaludy Társaságnak. Megírta Kürt község történetét. Szívügyének tartotta az ekkor egészen új kezdeményezést: az egészségügyi ismeretek terjesztését a népiskolákban, a nép körében végzett felvilágosító tevékenységet a betegségekről, az elsősegélyről, a babonákról, az orvos szerepéről. És még két vonás: Az egyik: papi hivatását mély hittel megélő lelkipásztor volt, de különösen elmélyült a kereszt, a Kálvária misztériumában. A másik: a magyarokkal együtt élő szlovákokra testvérként tekintett: „Népneveléstan" című tankönyvét szlovákul is megjelentette a szlovák anyanyelvű tanítók számára. írt ezen túl egy érdekes tanulmányt: „Palkovics György, egy derék tót hazánkfia" címmel. Tudományos ismeretterjesztés E rövidre fogott felsorolásból is kitűnik, hogy Majer István igen sokat tett az iskolai és az iskolán kívüli népművelésért. Emeljük ki ez utóbbit, amit ma inkább így nevezünk: tudományos ismeretterjesztés, tudománynépszerűsítés. E téren úttörő volt Majer István ez irányú tevékenysége, akit méltán tekinthetünk a hazai tudományos ismeretterjesztés első kiemelkedő személyiségének. Ezen belül azért jelentős Majer István ez irányú tevékenysége, mert hazánkban elsőként ismerte fel, hogy a felnőtt népművelés legfőbb eszköze - nem lévén még film, diafilm, videó - a magas példányszámban terjesztett sajtótermék. E felismerés gyakorlati bizonyítékaként több tízezres példányszámban adta ki népművelő füzeteit, könyveit. De azt is jól látta, hogy kevés csak a szövegközlés, emellé sok jó kép is kell a könyvekbe. A vizualitás érvényesítése elengedhetetlen a népművelésben. Ebben is az elsők között járt. Összefoglalva, népművelő tevékenységének három konkrét vonatkozását szükséges kiemelni. Sajátos ismeretterjesztő műfajt alakított ki az István bácsi-kötetekkeL Ezek „családi könyvek" voltak, mégpedig „mulatva oktató" könyvek, amelyekben a család minden tagja - elsősorban az apa és az anya - jó olvasmányokat találhatott magának vasárnap délutánokra, téli estékre. Szórakoztató szövegek ezek, részben irodalmi-költői szemelvények, a legkülönbözőbb humán- és reáltudományok, s azokon belül a falusi gazdálkodás köréből. Az István bácsi-kötetek mellett 1856-1870 között minden évben kalendáriumot is kiadott „István bácsi naptára" címmel. Majer István ezekben az István-bácsi könyvekben és kalendáriumokban egy elképzelt család életébe foglalta az olvasnivalót: Boldogházi István gazda és Szíves Mariska háziaszszony egy falusi paraszt-házaspár népes családjának szóltak ezek a szövegek. Tehát egy elképzelt parasztgazda volt ez az István bácsi. Ezért a könyvek címei: „István bácsi, a boldog családatya és okos gazda", „A regélő István bácsi", „István bácsi aranytanácsai", stb. De a kötetek és kalendáriumok népszerűségét jelezte, hogy idők folyamán már a szerzőt, tehát Majer Istvánt nevezték István bácsinak, aki az egyszerű nép számára ír szórakoz138