Esztergom Évlapjai 2000
HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)
közbiztonsági közegek által egyenkint rendben előbocsátani, és étellel ellátni fognának.... A kiosztásnál közbenjövetelre talán felkérhető volta a helyben alakult jótékony egylet, mely hetenként vagy háromnaponként kebelbeli nő tagokat küldene ki, kik a főzéshez megkívántató adalékokat kimérnék és a leves elosztásánál is felügyelnének." A szentgyórgymezeieknek az ottani ideiglenes kórház helyiségében szervezték meg a kiosztást. 4 1 A központban úgy számolták, hogy a mintegy 200 főnyi ínséges ellátása, naponta 30 messzely (1 messzely - 0,42 1.) köleskását, borsót, babot, vagy lencsét, továbbá 30 meszszely rántani való barna lisztet; 100 lat (1 lat - 1,75 dkg) zsírt, 96 lat sót, 1 messzely keménymagot, 4 lat paprikát; 2 messzely vöröshagymát, 10 font (1 font - 0,56 kg) marhahús hulladékot, 300 messzely burgonyát, és 20 csomó zöldséget igényel. Ez naponként 10 Ft-ot., havonként 300 Ft-ot, egy évnegyedben (február, március, április) 900 Ft-ot tett ki. Mindehhez hozzászámoltak még nyolc öl fát, egy vaskondért, meg egyéb konyhai eszközöket (ezeket, amikor már nem volt rájuk szükség, eladták, és az érte kapott pénzt bevételezték a kasszába). A zöldséget nem tudták helyben beszerezni, ezért felkérték Késmárky Károlyt, Farkasd község (Nyitra vármegye) plébánosát, hogy segítsen, mert ott a lakosság jobbadán zöldségtermelésből élt. A kiadásokról heti kimutatást kellett készíteni, mely átvizsgálásra „Ngos és főtisztelendő Szuppan Zsigmond apát kanonok úr elnöklete alatt, Matyasovszky Lajos megyei, Vimmer Lajos érseki és Deszáth József káptalani főszámvevő urakat kéri fel" a bizottmány. 4 2 1867. márciusában teljesen váratlanul érte a megyei bizottmányt a tárnokmester leirata, hogy az ínségügyi szervezet ne csak a felügyelete alá tartozó megyei településeket lássa el, hanem Esztergom szabad királyi város ínségeseit is részesítse élelmezésben, mert az átutalt összegben ezt a létszámot is figyelembe vették. „A bizottmány nem érti, mert az eddig felterjesztett összes kimutatásban nem szerepelt a város és az, senkinek fel nem tűnt." 4 3 A bizottmány úgy döntött, hogy felebaráti kötelessége a segítés és hetenként 400 darab kenyeret ad át a városi hatóság rendelkezésére, melyet Sziklay József városi polgármester köszönettel fogadott. Az ínségalap Az aszályos évek sorra követték egymást, de nem egyformán sújtotta az ország területét, míg 1864-ben Esztergom szabad királyi város az adakozók közt volt, addig 1866-67-ben a támogatást kérők számát növelte. 41. KEMÖL Esztergom vm. ib. jkv. 1867/6. 42. KEMÖL Esztergom vm. ib. jkv. 1867/7. 43. KEMÖL Esztergom vm. ib. jkv. 1867/96. 118