Esztergom Évlapjai 2000

HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)

Az előzetes költségvetés a megyéhez tartozó 49 község ínségeseinek ellátására 4190 Ft. 80 krajcárt kalkulált, melyet a tárnokmester által átutalt 3 000 forintból és más jótékonykodók adományaiból kívánt fedezni a megyei bizottmány, ezért úgy határozott, hogy kérőleveleket kell fogalmazni olyan szervezetekhez, akiktől anyagi támogatást remélhetett, mint például az esztergomi főkáptalan, az izraelita hitközség, az esztergomi takarékpénztár. A hercegprímás 200 Ft készpénzt, 40 mérő kölest és a szász katonaság által bérelt „Táthi megyei magtárért befolyt 94 darab szász tallért (1 tallér - 2 bécsi forint) ajánlott fel." Az adományok másoktól sem maradtak el. Az izraelita hitközség vezetője, Wallftsch Simon német nyelvű levelének - fejlécén magas nyomásos felirattal: Izrael Cultus Gemeinde Gran - kíséretében küldte el az összegyűjtött 85 forint segélypénzt. Weisz Bernát szenttamási izraelita lakos hat napon át 15 kenyeret bocsátott az ínségügyi bizottmány rendelkezésére, s miután egy kenyér 1 1/2 font súlyú, ezt négy részre osztva, hatvan éhezőt lehetett további segítséghez juttatni. 1867. január végén az esztergomi főkáptalan is küldött 200 Ft. könyöradományt a központi ínségeseknek. Az éhezők száma rohamosan növekedett, a községekből sorra érkeztek a kérő levelek: 1867. február 11-én Epölről jelenti Szeyler József, a liszt elosztásával megbízott személy, hogy nő az ínségesek száma, így nem lesz elegendő a kiutalt Üszt mennyisége.

4

4 A bizottmány további adakozók után nézett. Még 1866-ban a szegények támogatása érdekében Majer István esztergomi kanonok megalakította a jótékonysági egyletet, melyet magyarországi Szent Erzsébetről neveztek el. Tagdíjakból és adományok gyűjtéséből 1867. januárjában, 31 családot támogattak, akikre a megyei ínségügyi bizottmánynak már nem kellett gondot fordítania. A tagok nagy segítséget jelentettek az adományok szétosztásánál. A jótékony egylet magára vállalta, hogy rendez egy hangversenyt és szavalati estélyt, ahol az 1 forintos belépti díj jelentékeny bevételt hozott, majd az ezt követő táncestély bevételét is a szűkölködők támogatására szánták.

4

5 A szabad királyi város tanácsa is csak úgy adott engedélyt a színjátszó társulat fellépésére, ha legalább egy előadás 'bevételét az éhezőknek juttatták. A jótékony egylet a későbbiekben is tovább működött. Hat év multán egy Erzsébet napi közgyűlésen Majer István nehéz szívvel elevenítette fel ezeket az ínséges, nehéz hónapokat.

4

6 44.KEMÖL Esztergom vm. ib. jkv. 1867/47. 45.KEMÖL Esztergom vm. ib. jkv. 1867/42. 46.Majer István gyűjtemény. Vegyes nyomtatványok Nyomtatva Horák Egyednél, Esztergom 1876. A Jótékonysági-egylet 1867. Évi közgyűlési jegyzőkönyve. Az Esztergomi Jótékony-egylet feladata: „végínségre jutott, testileg vagy lelkileg elnyomorodott, vagy huzamosan beteg és munkaképtelen, vagy rendkívüli csapásokkal sújtott Esztergom városi és megye mindkét nembeli lakosokat és honvédeket erkölcsi és anyagi vigasztalásban és segedelmezésben részesíteni s így a boldogságra áldásosán hatni." 119