Esztergom Évlapjai 2000

HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)

keletkeztek: a Dunán inneni terület (a 13 vármegyében Esztergom is benne foglaltatik) bortermése: 1865-ben: 1 140 568 akó; 1866-ban: 600 583 akó; 1867-ben 1 702 534 akó.Szántóföldi és kertészeti Esztergomi járás központi kerület Párkányi járás Muzslai főszolgabírói kerület Párkányi járás Muzslai alszolgabírói kerület Párkányi járás Kéméndi kerület kultúrák Bevetett terület Elfagyott terület Bevetett terület Elfagyott terület Bevetett terület Elfagyott terület Bevetett terület Elfagyott terület Tiszta bú866 427 6076 4861 8270 5122 6333 5306 za és kétszeres

2

0 Rozs 405 207 1840 1656 2701 2433 1664 1557 Árpa 198 73 5504 2752 675 3572 5156 3535 Zab 72 29 2039 1019 3429 1992 1960 1583 Köles 7 2 6 6 95 95 104 104 Tengeri 302 173 110 110 1604 1604 1323 1191 Burgonya 196 73 35 35 754 754 372 340 Szőlő 3532 1733 1039 1039 1561 1561 0 0 Hüvelyesek

2

1 93 73 279 279 315 315 307 307 Látható, hogy a termés más években kétszeres, illetve háromszoros volt.

2

2 A vetőmag kiosztása A gondoskodó állam előtérbe lépett, de a földműves osztálynak csak kölcsönként adta a vetőmagot. 1867. január l-jétől évi 5 % kamattal három év alatt, évenként egyenlő részletekben kellett törleszteni. A földbirtokosok számára az ínséges vidékeken a Magyar Földhitelintézet adott 150 000 forintig terjedő hitelt; 50 000 Ft. ötéves, 50 000 Ft. tíz éves jövedékjegyben, 50 000 Ft. záloglevél formájában.

2

3 1866. szeptember 25-én egy pozsonyi mérő búza 4 Ft. 80 kr., a rozs 3 Ft. 93 kr. volt. Egy évvel korábban a búza pozsonyi mérőnként 2 Ft. 85 kr., a rozs 1 Ft. 80 kr-ba került. Az előző évi ár duplájáért számították a kölcsönbe adott vetőmagot is, vagyis csak a fele terület volt bevethető azonos összegből s jó termés esetében a következő évben ismét több vetőmagot kellett eladni, hogy a tartozást visszafizethessék. 20. Kétszeres vagy abajdóc - búza és rozs egyenlő arányú, vagy 1:2 arányú keveréke, melynek lisztje főleg kenyér sütésére szolgál. Előnye, hogy ha a búza zöldkárnak, a rozs fagykárnak van kitéve, együttesen nagyobb átlagos termést biztosít. 21. Nemzetközi statisztika. Szőlészet. Szerk.: KELETI Károly. Bp., 1875. Kiad. a Mezőgazdasági Múzeum. 38. 22. i. m. 15. 23. Vasárnapi Újság 1866. augusztus 19.33. sz. 112