Esztergom Évlapjai 2000

HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)

Szeptember 17-én az ínségügyi Bizottmány elnöke bejelentette, hogy 45 000 Ft. érkezett állami segítségként, de a gazdák ennél jóval többet igényeltek, ezért a bizottság, egy viszonyszámot alakított ki a falvak által kért és a segélyből adható összeg közötti különbség alapján, ez volt az „Arány Kulcs". A fenti összeget sürgősen kiosztották, hogy a munkát meg lehessen kezdeni, de kérvényt írtak, melyben „hálás köszönetet mond a Kormánynak azon atyáskodó gondoskodásáért", de „az aszály kártékony hatása... oly mértéktelennek tűnik elő...", hogy a megye még kér támogatást.

2

4 A további támogatás meg is érkezett 25 000 Ft. pótsegély formájában: „mely pénzmenynyiség az országos pénzügy igazgatóság útján az esztergomi cs. kir. adóhivatalnál folyóvá is tétetett." A kiosztásnál a központi bizottmányi tagok is részt vettek - élükön a kerületi szolgabíróval - a helybeli vezetőkön kívül, mert „egyesektől kötvényt" vettek, tehát minden egyes személy aláírásos biztosítékot adott, hogy a vetőmagot azonnal elveti, s tartozását az elkövetkezendőkben visszafizeti. A kormány így biztosította magát, hogy mindenképpen visszakapja a kölcsönadott pénzt. A kincstár nem egyes személyekkel állt szemben, hanem az egész községnek kellett biztosítania magát a segítségben részesülő egyének iránt, mert különben községi pótadót vetettek volna ki a fizetés elmaradása esetén.

2

5 A felvett pénzösszeget a biztonság kedvéért betáblázták az ingatlanokra. így az, közigazgatási úton is behajtható lett. A későbbiekben behajtott pénzt, a községi pénztárban őrizték, mivel az adót is egy összegben kellett a településnek befizetni. Botka Tivadar ínségügyi biztos 1866. novemberében végigjárta az ínséges községeket, hogy a segélypénzből vett gabona elvetését ellenőrizze,

2

6 nehogy lisztté őrölve megegyék az emberek. Adóelengedés nem történt ebben az évben. Az országos császári királyi pénzügy igazgatóság már május végén közölte, hogy kik a „fagy által akár szölleikben, akár veteményeikben kárt szenvedtek,... adóelengedésre igényt nem tarthatnak ... e remény már magában meghiúsult törekvés."

2

7 Az ilyen nehéz évben az adóhátralék tovább halmozódott. Példaként Esztergom szabad királyi város hozható fel: 29 169 Ft. 63 kr.-ból június hónapban mindössze 370 Ft. 51 kr.-t tudott befizetni. Az őszi vetőmagra pótlólag megküldött 25 000 Ft. kiosztásáról táblázatot tartalmaz a jegyzőkönyv, ebben szerepel a dorogi és táti kerület is, mely a korábbi táblázatból adathiány miatt kimaradt. E helyen területenkénti bontásban adjuk meg a százalékszámot, mely körülbelül viszonyítja a szántóföldi területek nagyságát.

2

8 A kerületek földterülete ugyanis nem veheti figyelembe, mert van, ahol több a szőlő, az erdő, vagy a bányaművelés alá vont terület. Esztergom Vízivárosnak ekkor nem volt mezőgazdasági területe, Szent Tamás mezóvárosnak pedig csak szőlője volt. 24. KEMÖL Esztergom vármegye ib. jkv. 1866/16. 25. uo. 26. KEMÖL Esztergom vm. ib. jkv. 1866/42. 27. KEMÖL Esztergom m.p. Mut. 1866.2831. 28. KEMÖL Esztergom f.h. ir. 1866.601-789. 113