Esztergom Évlapjai 2000

HETVESNÉ BARÁTOSI Judit: ínség Esztergomban (1866. - 1867.)

HETVESNÉ Barátosi Judit ÍNSÉG ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN (1866 - 1867) Előzmények Magyarország éghajlatát a mezőgazdaság számára meghatározó fontosságú csapadéknak, az egyes hónapokra és évekre való eloszlásában megnyilvánuló nagy egyenlőtlenség jellemzi. Ez egyrészt a nagy szárazságokban, másrészt az árvizek pusztításaiban nyilvánul meg. Már a középkorban is találunk elvétve utalásokat az időjárásra, mivel a különös eseményeket rendszerint feljegyezték. így például: „1425. Sopron. Jó év lett volna, de május 29én oly nagy hideg volt, hogy a gabona és a szőlőtőkék nagy kárt szenvedtek."

1 Esztergomra vonatkozó feljegyzésekkel a török hódoltság idején írt hadikrónikákban találkozunk „1597. június havában a sok esőzés után zöld legelők kecsegtették az esztergomi és újvári lovasokat legeltetésre."

2 Két év múlva pedig már az őszi esők is elmaradhattak: „1599. december 2. Huszonhat török gyalogos Budától Esztergomig lopakodott és mivel a vízállás alacsony volt, száraz lábbal átmehettek a szigetre, ott pedig megtámadták a markotányosokat."

3 1812-1855 között a nyarak is hűvösek voltak, az Alpok gleccserei jelentős mértékben előrenyomultak. Ezt követték az 186l-1877-es időszak meleg, száraz nyarai. Az olyan agrár jellegű országban, mint hazánk „az aratások ritmusa, minősége és elégtelensége mozgatta az anyagi létet."

4 Az 1862 -1863. évi magyarországi aszály idején 13 hónapos folyamatos csapadékhiány okozott aszályt főleg az Alföldön. A Nagykunságon a marha és juhállomány 80%-a, a sertések 73% -a, a lovak 44%-a hullott el. Egy kortárs így emlékezik naplójában: Ja 1863-i aszály már jókor tavaszkor mutatkozott a maga szörnyeteges valóságában: folyamatos vihar, érzékeny hideg, napfény s hónapokig tartó szárazság"

5' Megyénkben ekkor nem lehettek komolyabb gondok. Az Esztergami Újság például arról tudósít, hogy az alföldi szűkölködők javára hangversenyt és tombolát rendeztek.

6 Ugyanitt 1. RÉTHLY Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Bp. 1962.47. 2. NÉMETHY Lajos: Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom, 1900.1593- uo. 4. RÁCZ Lajos: Éghajlati változások a középkori és újkori Európában, in: Európa híres kertje. Bp. 1993-68. 5. PODMANICZKY Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Bp., 1984.384. 6. Esztergami Újság, 1863. október 18. 107