Esztergom Évlapjai 1994

TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ ÉVA: Könyvkiadás, könyvterjesztés, olvasás Komárom és Esztergom vármegyében (1705-1849)

találunk pl. Werthes Kelemen Korvinus Mátyás c. szomorú játékára (1790). 2 0 A hirdetések mellett szép számmal találhatók részletes könyvismerteté­sek a hazai és a külföldi könyvekről egyaránt, de mintegy előzetesként, a könyv bevezetőjének közlése is előfordul 2 1 A Laura című folyóiratban a szerkesztő állandó "rovatot" nyitott "Szép Literatúra" címen a hazai és a külföldi könyvek ismertetése céljából, a könyvek adatainak és vásárlási le­hetőségeinek pontos megjelölésével. 2 2 Hasonló jelenségekkel találkozunk a szabadságharc komáromi napilapjaiban is. Az újságokból tájékoztatást kap az olvasó az egyes, induló új periodikák­ról, az előfizetések módjáról és lehetőségeiről. Pl. a Laurára, amelynek 15 váltó forint az ára, a "Posta Hivataloknál praenumerálhatnak, de úgy, hogy minden esztendőben legfellyebb utolsó Deczemberig a taxát le-tegyék, mert csak annyi Exemplárok fognak nyomtattatni, ahányal lesznek az Ol­vasók". 2 3 A Mindenes Gyűjtemény is közöl előfizetési felhívást 2 4 kérés for­májában azokhoz, "a kik még az 5 ft. nem küldötték, vagy Postán, vagy más bizonyos alkalmatossággal meg-küldeni méltóztassanak" 2 5 majd "[...) HU o f^wuitornánv árá\/aI torinynait iróriíilr a marink nAmAQ \/órpkrp» I VI IV J \ÍJ IUII IWI Ul M I Ml (Ml iV^I IWI,, l\v I J M n M I IIM^Wt\ I • VI • íVu • VI Vili V, i W i w w tyénségekre, hogy a mi nagy kárunkat tekintvén ezt meg-küldeni méltóz­tassanak". 2 6 A folyóiratokban közölt előfizetési felhívások és könyvismertetések mel­lett kezd elterjedni a könyvekben való praenumerálási rendszer is, ahol az előfizetők neveit, összes címeikkel és lakóhelyük feltüntetésével, általában a kötetek végén, vagy a borítók belső lapjain tették közzé. Ez az eljárás a kollektív pártfogói rendszer tagjainak, vagy ahogyan Bisztray Gyula 27 nevezi: "garasos mecénásoknak" a hiúsági szempontjait is kielégítette, hi­szen a nevük nyomtatásban megjelent. Ennek a módszernek a jeleivel még századunk első felében is találkozunk. A névjegyzékek rendkívül hasznos adatokat közölnek a korabeli olvasóközönség összetételéről, a megjelent könyvek hatékonyságáról, megközelítő példányszámáról. A főu­rak, a neves egyházi személyek mellett - főleg a XIX. században - mind nagyobb számban jelenik meg a könyvszerető polgárság, az ún. honoráci­orréteg, a tisztviselők, tanárok, tanulók mellett a kereskedők, iparosok. A témával kapcsolatban eddig megjelent tanulmányok 2 8 a komáromi és esztergomi vonatkozásokat csak érintőlegesen említik. Azzal a remény­nyel kezdtem a kutatáshoz, hogy maguktól a kiadványoktól kapok majd sokrétű felvilágosítást - azonban rendkívül kevés nyomtatvány közöl előfi­zetői névjegyzéket. Péczeli József jóindulata miatt lettünk szegényebbek a Mindenes Gyűjtemény olvasóinak összetételével, aki ígérete ellenére csu­pán azért nem közli az előfizetők neveit, mert a neveknek "utánna kellene tenni, meg-küldötte-é az 5 forintokat (ti. az előfizetési díjat) vagy sem". A komáromi nyomtatványok közül Grossinger János: Universa História Phy­sicae (1793) című kötete tartalmaz előfizetői névjegyzéket, amely alapján 64 személy ill. intézmény egy-egy - Veresmarti János kecskeméti könyv­kötő két - példányban rendelte meg e könyvet. Általában a könyvekben kö­zölt előfizetési névjegyzéket a külön, kifejezetten erre a célra nyomott előfi­zetési felhívások előzték meg, amit Wéber Simon Péter gyakorlata ragyo­góan bizonyít, főleg a pozsonyi nyomdájában megjelent könyvekkel kap­96

Next

/
Thumbnails
Contents