Esztergom Évlapjai 1994

TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ ÉVA: Könyvkiadás, könyvterjesztés, olvasás Komárom és Esztergom vármegyében (1705-1849)

TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ ÉVA Könyvkiadás, könyvterjesztés, olvasás Komárom és Esztergom vármegyében (1705 - 1849) Vizsgált korszakunkban a könyvek nagy része a szerző költségén, vagy jelentős személyiség támogatásával jelent meg. A könyvkiadás nehézségeit vázolja a Világ 1841-es évfolyamában Vajda Péter, majd Kovacsóczy és Táncsics,

1 konkrét példákkal illusztrálva egy tíz íves könyv 500 példányban való megjelentetésének költségeit és az író "hasznát". A nyomdászok ntkán vállalták magukra a kiadást. Bod Péter írja 1746-ban: "Melly nehéz a mi hazánkban csak egynehány levélből álló könyvecskét is kinyomtattatni, nyilván vagyon az: mert a könyvnyomtatónak tapasztalt kára forog benne".

2 Évtizedek múlva sem javult a helyzet, amint azt Trattner János Tamástól tudjuk: "A hol szegény a Könyv-nyomtató, ottan a Tudósnak nincsen semmi meg-jutalmaztatása fáradságának: innét van az, hogy az Originális Munkák nem készülnek, mert dolgozhatna nállunk egy Tudós valamelly Originális jó Munkán, mellyhez három-négy esztendő szükséges, ha azután eladáshoz nyomtatott árkusért Váltó Czédulákban leg-fellyebb 10 forintot kaphat, még azt is nagy nehezen, mert kivévén egy pár Nyomtatót, ingyen sem vállalhatják a többiek".

3 Ezt támasztja alá a megyei helyzetkép is. Komárom és Esztergom 11 nyomdásza közül

4 Wéber Simon adta ki a legtöbb könyvet a saját költségén. Működésének öt esztendeje (1788-1794) alatt megjelent 115 nyomtatványa közül 33 kötet jelzi a nyomdász vállalkozó szellemét. A kiadásában megjelent művek tartalmukat illetően nem csupán kelendő, közérdeklődésre számító kiadványokra korlátozódtak. Ez a tevékenység utódainál már erősen csökkenő tendenciát mutat: Weinmüller Bálint (1794-1800) költségével - 59 kiadványa közül egyetlen, özvegyének (1800-1826) közel három évtizedes működése alatt - 160 féle nyomtatványából - a kiadói tevékenységet mindössze négy kötet jelzi, ezek is ponyvák és kalendáriumok. Feltételezhető, hogy hasonló jellegű termékekből több kiadására is vállalkozhatott, de mivel ezeknek jó része csak a könyvészetekből ismert, konkrét megállapításokat nem tehetünk. Fia, Weinmüller Imre Bálint (1826-1831) 27 termékéből egy ábécéskönyv kiadását merte vállalni, Franciska (1832-1847) 63 kiadványából még ennyit sem kockáztatott. Az időben második komáromi nyomdásznak, Túrótzi Mihálynak (1721-1737) öt kiadványából három könyve jelent meg saját kiadásában. A Beimel József (1820-1849) költségével kiadott könyvek aránya - mindössze 13 kötet - elenyésző az esztergomi időszakában megjelent termékeihez képest (314). 91