Esztergom Évlapjai 1994

PIFKÓ PÉTER: A mecénás Majer István

"Észrevételek a Magyar Tudós Társaságnak ajánlatában levő egyszerített kettős mássalhangzóiról" című tanulmányát. A két írás nyelvészeti témájú ugyan, de magában hordozza Majer pedagógiai érdeklődésének elemeit is. 1836. augusztus 29-én szentelték pappá Vácott. Első szentmiséjét szeptember 8-án Pesten mutatta be, az egyetemi templomban. Ebben az évben elhagyta nevelői állását, s Muzslán káplánként kezdte meg lelkipásztori tevékenységét. Már Muzslán megmutatkozott rendkívüli pedagógiai érzéke is, mivel nemcsak hitoktatója, de tanítója, nevelője és vezetője volt egyszemélyben az iskolának, a falu népének. 1838-42 között került először Esztergomba, a belvárosi templomban segédlelkészként működött. Sokirányú pedagógiai és képzőművészeti munkáját itt is folytatta. így érthető, hogy Kopácsy József prímás 1842. szeptember 17-én felkérte az általa alapított esztergomi tanítóképző első tanárának. Alkalmasabb "minta tanárt" nem is találhatott volna, hiszen minden adottsága, felkészültsége megvolt erre. Rendek Józseffel közösen kezdték oktatni a beérkezett növendékeket. Az alapismeretektől kezdve szigorú elméleti és gyakorlati képzést adtak. rólinlf a-7 x/nlt hnnu no rcalí íim/oc tanífrilí hanem iíS nónnowplfík kprííl~

v

,j

u,

> • «».», "~y,7 -aj-- . . jenek ki az intézet falai közül. Majer 7 éves tanítóképzői munkássága során a magyar pedagógia úttörőjévé vált. Ezt 1844-ben megjelent Népneveléstan című országosan ismert művével alapozta meg. A nevelés fogalmának és teendőinek ismertetése mellett fontos tanácsokat adott a testi nevelés gyakorlati megvalósítására, majd a szellem művelésére tért át. E munkát Esztergom vármegye, az ország minden törvényhatóságának a figyelmébe ajánlotta. Hamarosan az egész országban használták, sőt Czabán András szlovák nyelvre is lefordította. Majer az ismereteit nem csak könyvekből merítette, de tanulmányútjain a gyakorlatban is sokat tapasztalt. Megfordult Erdélyben, Horvátországban, Ausztriában, a német és olasz tartományokban. Itt a legkiválóbb tanintézetek pedagógiai módszereit tanulmányozta, majd hazatérve alkalmazta azokat. 1847-ben újabb nagysikerű műve jelent meg. Egészségtan a nép számára. A könyvből nyolcezer példány fogyott el, s elemi iskolai tankönyvnek is használták. A következő évben újabb jelentős pedagógiai művel lépett a közönség elé. A magyar képezdék reformjában, megvonta a népnevelés körét és előterjesztette a tennivalókat. Művének hatására, az első magyar tanügyi gyűlésen 1849 októberében első jegyzőnek választották. Ebben az évben még egy elismerés éri, amikor a pesti egyetem tanácsa megválasztotta a bölcseleti kar pedagógiai tanárának. Egyetemi előadásai "A felsőbb nevelészet elemei"-t foglalták össze. Pesti egyetemi tanársága idején a Katolikus Néplapot szerkesztette, s indítványt tett a ponyvairodalom szabályozására. 1851-ben megvált az egyetemi katedrától, s a pest-budai összes városi elemi iskolák, valamint magán- és nyilvános iskolák igazgatója és főtanfelügyelője lett. Ez az időszak pályájának legaktívabb szakasza volt. Pedagógiai utasításokat adott ki, tanácskozásokat szervezett, szabályozta a tanítók díjazását, bevezette és megkedveltette a tornatanítást, adományaival új tanítói könyvtárakat létesített, a főváros oktatásra szánt kiadásait megkétszerezte. Létrehozta a kőbányai és téglaházi telepen az iskolát, sőt 84