Esztergom Évlapjai 1994

PIFKÓ PÉTER: A mecénás Majer István

gyáriskolát is alapított. Az iparostanulók számára vasárnapi és esti iskolákat hozott létre. A Pest városi dologház fegyenceinek vasárnapi iskolát nyitott, s könyvtárat is alapított. A főelemi iskolában kötelezővé tette a 4 osztályt. Szigorú felügyelet alá vonta a városi magániskolákat, emelve oktatási színvonalukat. Úttörő kezdeményezéseinek egy része feledésbe merült vagy csak egy-egy helyen valósultak meg. Országosan csak az 1884/85-ös tanévtől figyeltek fel újításaira és alkalmazták azokat. A vasárnapi iskolák létrehozásáért a Helytartótanácstól és Scitovszky János érsektől elismerő oklevelet kapott. Pedagógiai munkásságának részeként szervezője és létrehozója volt az első pesti bölcsődének. Ezért a bécsi és párizsi bölcsőde egyletek tiszteletbeli tagjukká választották. A túlhajszolt munka miatt Majer egészségi állapota megromlott, idegileg kimerült. Saját kérésére Kürtre került plébánosnak. A község lakói ünnepelve fogadták az akkor már országosan ismert és elismert személyt. Nemcsak lelkipásztora volt híveinek, de életük minden kérdésében segítette, i ró n\/í+rs++ O nl^at A noni tdűnrl^L' műlloH O í o leI o 5 miinl/o r^ómórn n nwi IJ livnw WIWl. / \ IV/V/IIUVIV I I IVIIUll IOI\U I Ci 1 I I I U I I rv« VUll ocaf i >ai U Cl legfontosabb. Nyájas, bensőséges modoráért a szülők és tanulók egyaránt megkedvelték. Itt is létrehozta a vasárnapi iskolát, s támogatója volt a kéziipar valamennyi ágának. A fiúk faragtak, a lányok varrtak, majd munkáikat kiállították sőt más iskolákba is elvitték. A kiállított tárgyaknak: ekéknek, taligáknak, létrának, faragó széknek, fogasoknak, szalmából font méhkasnak, lábtörlőnek, hálónak nagy csodálói voltak a többi iskola diákjai is. A szép darabokért a fiúk csizmát, mellényt, a lányok kendőt, kötényt kaptak ajándékba. Majer István így nemcsak saját iskoláját, a kürtit szervezte mintaiskolává, de más iskola tanítóinak is péidát mutatott. A kerület espereseit elméletben is képezte. Tanácskozásokon neveléstani értekezéseket olvasott fel, majd kinyomtatva szétosztotta közöttük. "A lelkes embert az ügyszeretet mindenre ráviszi." Ezt vallotta akkor is, amikor Kürtön sorban írta színdarabjait, betlehemes játékait a tanulók számára, s maga tanította be azokat. E sokoldalú ténykedés után fájó szívvel hagyta ott a kürti egyházközséget és iskolát, amikor 1866. október 26-tól esztergomi kanonoknak nevezték ki. Mint kinevezett kanonok, a megye oktatási ügyeit intézte. 1867-ben a III. osztályú vaskorona rendet kapta a "humanisztikus intézetek" támogatásáért. Az esztergomi évek alatt is a népnevelés és oktatás volt életének fő meghatározója. Állandó szereplője volt az országos és helyi közéletnek. Nem volt olyan jótékony ügy, amit ne támogatott volna. 1867-től átvette Zalka János kanonoktól az Esztergomi Kisdedóvó Védnökségét. Valamennyi iskolai vizsgán és színielőadáson megjelent. Részt vett az egyletek, egyesületek jótékony összejövetelein, bálokon, táncmulatságokon, majálisokon. Adakozásával arra ösztönözte a helyi papságot, hogy értékes irodalmi műveket hozzanak létre. Ennek érdekében 1868-ban megalakította az Esztergomi Irodalmi Egyletet. Célja az volt, hogy égető korkérdéseket katolikus és hazafias szellemben vitassanak meg. A másik célkitűzése az ismeretterjesztő, "szívnemesítő és mulattatva oktató" olvasmányok terjesz85