Esztergom Évlapjai 1994

FENYVESI LÁSZLÓ: Károly János javaslata Ipolyi Arnoldhoz, Munkácsy Mihály Krisztus-festménye üdvében

-A nyiladozó értelmű fiú, mint utóbb maga írta, "az első gymnásiális osztály"-! Ráckevén végezte el, ahol Rajczyn kívül a hitoktató káplán, Daniss Zsigmond gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Daniss maga is literátus típusú lelkész volt, utóbb verseket és novellákat is megjelentetett. Bizonyos tehát, hogy a gyermek Károly János tőle kaphatta a legtöbb ösztönzést avégett, hogy minél szélesebb rést nyisson a könyvek világának kapuin. Utóbb, káplán korában, illetve agárdi lelkészként is mindmegannyi pályázatában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy mostoha körülményei miatt ismeretei és tudásanyaga javarészét önszorgalomból, önképzés útján sajátította el. Mint az 1867. augusztus 10-én papírra vetett, tétényi folyamodványában írja, "középtanodai iskoláimat Budán, Nyitrán, Selmeczen, Fehérvárott végeztem". Vallomása szerint két tanárát szerette a legjobban: egyfelől Erdősi Poleszny Imrét, aki Selmecen tanította mint ötödikes gimnazistát az 1847-48-as tanévben. Hogy minemű keresztény és hazafias nevetésben részesülhetett, az kiviláglik ama tényből is, hogy 1848-ban Erdősi lett a vakmerő Guyon tábornok tábori lelkésze, s egy csupasz kereszttel a kezében vezette a honvédeket a tízszeres túlerő ellen a branyiszkói hegyszorosban. Alighanem ő sem felejtette el a rendkívül tehetséges fiút, mert valamikor 1880 táján vette a fáradságot, és személyesen is fölkereste egykori tanítványát a tétényi plébánián. E piarista atyán kívül egy fehérvári világi

1 tanító, Janny József szerepel a legszívmelengetőbb dicsérő szavak kíséretében az öregedő Károly János egyik visszaemlékezésében. Ő a székesfehérvári elemi iskolák igazgatója és a székesegyház karnagya volt, s nem is fiúkat, hanem lányokat tanított. Károly Jánost és más negyedéves teológusokat a fehérvári papnevelde rektora, Limbek János kanonok küldte át Jannyhoz, "hospitálásra". "Én ezeket az előadásokat soha életembe el nem feledhetem" - vallotta az egykori diák 1901-ben. Mestere egészen különlegesen hatékony nevelési eredményeinek alapvető magyarázatát abban látta, hogy Janny "hitt, tudott és szeretett a fogalom legmagasztosabb értelmében". Miután 1849-ben befejezte Fehérvárott a humán tárgyak tanulását, némi késéssel beiratkozott a pesti egyetemre, a bölcsészet tanulmányozására. Családjának anyagi helyzete rendkívül sanyarúra fordult, ugyanis apját jó háromnegyed esztendőre elnyelte a hírhedt Újépület, lévén, hogy a forradalom és a szabadságharc idején mint ráckevei városi tanácsnok, nemzetőr kapitány, a szenttamási harcok részese, a pilisi járás hadrakelt nemzetőreinek századosa, utóbb a Kossuth-féle közigazgatás egyik Pest megyei vezetője, élesen szembekerült a császári kormányzattal. A fogság erősen megviselte egézségét, a többezres pénzbírság pedig szétzilálta a család anyagi viszonyait. Az erőslelkű anya azonban ennek ellenére sem mondott le legtehetségesebb gyermeke taníttatásáról. Károly János 1851-ben dicsérettel absolválta pesti egyetemen, majd következetes hűséggel eddigi életútjához és valláserkölcsi felfogásához, még 1851-ben beiratkozott a székesfehérvári papnevelde négyéves teológiai stúdiumára. Ezt a papképző főiskolát is cum laude minősítéssel végezte el, melynek eredményeként az egykori rektorprofesszor, Farkas Imre székesfehérvári püspök, aki már Pauer Jánosnak is nagy patrónusa volt, 1855. augusztus 5-én miséspappá szentelte őt is. 38