Esztergom Évlapjai 1994

NY. NAGY ISTVÁN: Veszprém Város díszpolgárai, mint a dualizmuskor művészetpártolói és mecénásai

dásául" 1889-ben díszpolgárrá választja. így Veszprém város első díszpolgára Kossuth Lajos.

9 Nem feladatom a díszpolgárok neveinek és érdemeinek teljes felsorolása, csupán a veszprémi párhuzamok keresése érdekében kell megemlítenem, hogy Wekerle Sándor 1894-ben, báró Fejérváry Géza 1901-ben, és gróf Apponyi Albert 1921-ben nyeri el Budapest díszpolgári címét.

1

0 E három személy közül ketten Budapesttel egyidőben, míg Fejérváry Géza már korábban, 1894-ben megkapja a veszprémi díszpolgári címet. A hajdan volt királynék városa, Veszprém, mely egyben a megyés püspök székvárosa is, a dualizmus korát több közjogi változással éli át. A XVIII. században a veszprémi polgárság, szabadságjogaiért küzdve, egy évszázadon át tartó, erkölcsi és anyagi küzdelmet folytat a Szabad Királyi Városi rang elnyeréséért. A küzdelem nem vezetett sikerre, de kimerítette a város pénztárát, felemésztette a város által közcélra fordítható adóbevételek legnagyobb részét. Az anyagi kimerültség állapotában, az eddig "mezőváros"-nak címzett nagyközségi felépítésű megyeszékhely, 1875. január 12-én, mint Rendezett Tanácsú Város választhatja meg első képviselőtestületét, a város vezetőit.

1

1 Az új vezetőségnek a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az elemi városi közszükségletek kielégítésére kell hogy összpontosítsa. A Veszprémi Független Hírlap 1884. január 5-i száma, "A legégetőbb kérdés" című vezércikkében, a város 200 olyan szegényéről ír, akiknek csak 5200 Ft-os városi pótadó kivetésével tud heti 38, 55 illetve 77 krajcárt kiosztani. Sürgető kényszer a szegényház felállítása, középületek építése a közintézmények elhelyezésére, szárnyvasút kiépítése, iskolák, intézmények teremtése. A művészetpártolás ekkori jelentéktelen mecénásait a gazdagabb polgárok elhunyta alkalmával a testamentumok adták, de ezek legnagyobb része egyházakra ruházott pénz és ingatlan volt. A Déli Vasút megnyitásával (1861) Veszprém elveszti híres, nagyforgalmú gabonapiacát. Az e piacot kézbentartó gazdag, nagypolgári zsidó réteg elhagyja a várost és átköltözik a megye ekkor még jelentéktelen - de már vasút mellett lévő - településére, Siófokra. Az átköltözés a tőke elvonásával jár. így T. Mérey Klára: "A jobbágyfalutól a fürdővárosig"

1

2 című dolgozatának adatai szerint az 1850-es 1085 lélekszámú Siófok 12 fős zsidó közössége 1881-re 2290 lélekszám mellett 23 %-os 527 fős közösséggé válik. Tőkéjük Siófokon nyert befektetést. Az a kevés, vagyonos nagypolgár, aki Veszprémben marad, a bankok alapításába helyezi tőkéjét. A kezdő mecénás szerepet nem saját vagyonából, hanem a banki részesedésből, csupán szegényesen gyakorolja. A szegényebb, városunkban maradó és az incolátus eltörlésével a környező településekről eddig csak bejáró, most betelepülő, jelentékeny tőkével nem rendelkező "kis zsidó" kereskedő réteg, a gyors gazdagodás reményében korcsmákat nyit. 1890-ben 90 érvényes italkimérési engedélyhez

1

3 1892-ben csak december hónapban két alkalommal 40 és 36 korcsma engedély nyert kiadást.

1

4 Az 1890-es népszámlálási 12 655 lélekszámra a 166 italmérési helyből 76 főre jut egy korcsma, a nőket és a csecsemőket is beleszámítva. Ezen állapotok felszámolásáig, sem a gazdagabb polgári, sem a nagybirtokos réteg nem látja el mecénás szerepkörét. A paraszti-polgár, iparos 24