Esztergom Évlapjai 1994

NY. NAGY ISTVÁN: Veszprém Város díszpolgárai, mint a dualizmuskor művészetpártolói és mecénásai

és a kiskereskedő tőkés pedig erre még képtelen. A megyéspüspök, a szé­keskáptalan, a kanonoki kar művészetpártolása volt az egyetlen, mely túl­mutatott az egyházi épületek díszítésén. A közszellem ébredésével, a vá­ros vezetése, csupán a város vonzáskörzetének növelésével, az iskolák és kaszárnyák létesítésével tervezi a fogyasztás, s ezáltal a bevétel növelését. Saját erőforrásuk erre kevésnek bizonyult, így országos segítségre volt szükség. A hódolat, s a bizalom kinyilvánításával, a figyelemfelkeltés és megis­mertetés céljából többször fordultak kormánysegélyekért. Sajnos mellőzik őket. Ekkor születik meg az a kissé ravasz, csak később leírt gondolat, mely szerint a pénzügyi források felett rendelkező minisztereket hiúságukra apel­lálva választják díszpolgárokká. 1894. október 2-i rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésen, hat képviselő benyújtott indítványában: "a Wekerle kormány iránti bizalom jegyzőkönyvi megörökítése mellett, dr. Wekerle Sándor m. kir. miniszterelnök és pénz­ügyminiszter, dr. Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter, Hieronymi Károly belügyminiszter, báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter és Csáky Al­bin, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter Urakat, a haza közügyei szol­gálatában kifejtett eredményes és önzetlen munkásságukért e város dísz­polgáraivá választja." 1 5 A gyűlésről az újságíró ekként tudósít, hogy "... dr. Rédey Gyula Veszp­rém város kanonok-plébánosa fulmináns beszédében a megválasztás el­len elsőként emelt szót. Felpanaszolván, hogy annak idején senkinek sem jutott eszébe, hogy egy Széchenyit, Deákot, báró Eötvös Józsefet, Széli Kálmánt hazafias érdemeikért, vagy egy Volkra Ottót, ki főgymnáziumun­kat, Zsolnay Dávidot, ki a Dávidikumot, Ranolder Jánost, ki nőnevelő-inté­zeteinket alapította, díszpolgárrá válassza. És most ezt a megtiszteltetést akarják megadni oly férfiaknak, kiknek hazafias érdemeit ő még igen prob­lematikusnak tartja." 1 6 Nem kívánja a megválasztásukat. Indítványát ügy­rendi okok miatt mellőzik. Szabó Imre városi képviselő és Véghely Dezső alispán e mulasztás pót­lását, az ezredéves jubileumunk megünneplése alkalmával érzi pótolni a hála lerovásával. Később ez sajnos nem történik meg. Végezetül, a minisztereket "hazánk közigazgatása, pénzügyi egyensú­lyának helyreállítása, a honvédelem tökéletesítése, nemzetünk egységessé tétele, az igazságszolgáltatás rendezése, a tan- és nevelésügy felébreszté­se körül szerzett hervadhatatlan érdemeik elismeréséül Veszprém Rende­zett Tanácsú Városa díszpolgáraivá megválasztja." A fenti megokolásban nem szerepelnek Veszprém városáért tett konkrét adományok. De a kiválasztás és a csak országos, általános megokolás, a város vezetőinek és polgárainak azon óhajait takarja, hogy a díszpolgári cím adományozásával eredményesebben remélhetik a várt pénzügyi támo­gatás megadását az új létesítmények felépítéséhez. Az okleveleket, városi képviselőkből álló küldöttség viszi Budapestre a minisztereknek, ahol az új városi létesítményekre vonatkozó kéréseiket megfogalmazzák. Nem tudjuk, hogy a "Drexler-féle mintavendéglőben a barátságos ebéd, ... és emelkedett hangulat" 1 7 mellett mi zajlott le, de az 25

Next

/
Thumbnails
Contents