Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
"Esztergomi Közlöny" is külön emlékezik meg erről az esküvőről, úgy a tanúk, mint a megjelentek nevével. A végső mondat így szól: "az egyházi szertartást a menyasszony szülei házánál vidám lakoma követte". Minthogy az esküvői ebédet a Brenner család adta, erről később a Brenner család történeténél írunk részletesebben. 1900-ban az apa Brenner József volt Esztergom leggazdagabb fűszernagykereskedője. A századforduló kereskedő polgárcsaládok magas életszínvonalát ez az esküvő is mutatja, mely fényesebb volt, mint az 1853-ban tartott Prokopp János és Trenker Jozefa lakodalma. Akkor a Bach korszak elnyomása miatt az esküvő igen csendes volt. Most a századfordulón a kereskedő polgárcsaládok élete már teljesen összefonódott a diplomás értelmiséggel és a Monarchiában kialakult társadalmi szokásokat is magukévá tették. Érdemes itt kitérni arra a jelenségre is, mely a város értelmiségének igényét mutatja, hogy egyre több újság jelent meg Esztergomban. 1863-ban indult meg az "Esztergomi Újság", 1874-1880-ig jelent meg a rövid életű "Esztergom". 1879-ben alapították az "Esztergom és Vidéke" már heti kétszer megjelenő lapot, majd 1892-től még az "Esztergomi Lapok" is heti kétszer jelentek meg. Ugyanebben az évben indult még az "Esztergomi Hírlap", mely csak két évig jelent meg, majd 1895-től ismét megjelent az "Esztergom", végül az "Esztergomi Friss Újság", mely azonban már napilap volt. 5 5 ld. dr. Prokopp Gyula házassága első éveiben is folytatta házassága előtt megkezdett társadalmi életét. Ügyvédjelöltsége első éveiben 1883-ban már pénztárosa volt az "Esztergomi Társaskörének, amint azt egy zártkörű táncmulatságra szóló fennmaradt meghívón olvashatjuk. Ennek a meghívónak a hátlapjára egy bánatos szerelmes verset írt: "csillagtalan borús az ég, szívem többé már ne remélj..." kezdettel. Minden verse - valószínűleg sántasága miatt - reménytelen szerelemről szól. Zenei érzékét és a komoly zene iránti érdeklődését már egy 1880-ból, vagyis egyetemi hallgató korából fennmaradt meghívó is tanúsítja, mellyel az Országos Magyar Dalárda Egyesületnek (alapítva 1867-ben), Kolozsvárott tartandó Országos Magyar Zeneünnepélyre hívták meg. 1886. január 5-ről kelt az a névre szóló értesítés, melyben az esztergomi "Zenei Kör" háznagyságáról való lemondását nem fogadják el. Tudjuk, hogy a "Zenei Kör"-t édesapja alapította 1874-ben. A régészet iránti érdeklődése oly nagy volt, hogy tudták róla, ha a környéken az ekeszántás közben valami régi tárgy a felszínre kerül, ő azt megveszi. így igen nagy, főleg római régiségekből álló gyűjteményt hagyott fiára. Ezt az egész gyűjteményt fia, ifj. dr. Prokopp Gyula a Balassa Bálint Múzeumnak adományozta. Tagja volt az "Esztergomi Kereskedelmi Társulatinak is, amely 1913-tól már tiszteletbeli tagjává választotta. Szerepet vitt az "Ipartestület" életében is, ahol az iparostársadalom és a városi hatóság közötti együttműködés képviselője volt. Kéziratban fennmaradt több beszédében költői módon méltatja az Ipartestület fontos hivatását. 5 6 1893-ban 25 Ft-ot adott kölcsön az esztergomi "Torna Egylet"-nek, hogy a szigeten telket vehessenek. 5 7 1899-ben itt ő, mint az egylet háznagya, saját gyerekkori balesetére emlékezve, jégpályát létesített, melynek meg196
