Esztergom Évlapjai 1994

PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez

nyitásáról saját nevében nyomtatványt küldött szét. Ebből megtudjuk, hogy fűtött helyiség áll a "tagok és a nagyközönség használatára". Majd a bérlet és a napi jegyek ára után a korra jellemző adat: a "garde-dame"-ok részére az évadjegy 1 Ft.

5

8 1894-ben alakult Esztergomban a "Régészeti és Történelmi Társulat". Fennmaradt a kétoldalas nyomtatvány a társulat tagjainak névsorával, 1895. március 5-i kelettel, amikor dr. Prokopp Gyula pénztárosa volt a társulatnak. A tagok száma az egyéves fennálláskor 134. 1913-ban dr. Prokopp Gyulát e társulat díszes értesítéssel már választmányi tagnak tünteti fel.

59 Most még tudatosabban gyűjtötte a római régiségeket,

6

0 sőt numizmatikai azaz pénz- és éremgyűjtést is folytatott. Árpádkori és középkori magyar pénzeket gyűjtött. Házassága után még néhány évig folytathatta ezt a széleskörű társadalmi tevékenységet. Amint láttuk, lakását is úgy rendezte be, hogy nagy társas életet élhessenek. De nem így történt. A családi élet boldogsága igen rövid ideig tartott. Első leánya Amália, aki 1900 decemberében született, volt a kedvence. Vidám kedélyű, élénk, jó tanuló, zongorázni jól tudó kislány volt, de 10 éves korában lábai meggörbültek. Egyik sógora, Brenner Károly orvos indítványára Pesten megoperálták, lábszáralt eltörték, de ez a műtét nem használt. Ezentúl csak gépben járhatott. Az ötödik elemi iskolát már mint magántanuló végezte. Ma is él egyik osztálytársa, aki eljárt hozzá, hogy naponta átvegye vele a leckét. Az akkori orvostudomány csak azt látta, hogy egyre jobban vérszegény lett, végül 14 éves korában 1914. május 5-én vészes vérszegénységben meghalt. Ma már tudjuk, hogy fehérvérűség, vagyis leucemia volt a halálát okozó gyógyíthatatlan betegség. Az említett osztálytársnője - Tóth Erzsébet - ma is meghatottan beszél a kislány temetéséről, ahová az egész osztály kivonult és amelyről az előbb említett három esztergomi lap is meghatottan emlékezik meg. Noha volt még 2 gyermekük, igaz, az egyik fogyatékos, de a szülők bánata vigasztalhatatlan volt. A fogyatékos leány, aki 1908-ban született, az akkori hiányos orvosi ellátás miatt, minthogy Esztergomban akkor még nem volt nőgyógyász és a 39 éves anya nehéz szülését csak bába vezette le, olyan tragikusan, hogy a kiilány súlyos agynyomást szenvedett. Csak 3 éves korában kezdett járni s 9 éves korában teljesen megvakult. Egyetlen egészséges fiuk az 1903-ban született Gyula volt, aki 11 éves volt, amikor nővére meghalt. Ettől kezdve az apa fiával naponta kiment a temetőbe legkedvesebb leánya sírjához, akire ez a korai családi tragédia egész életére igen mély nyomokat hagyott. A fogyatékos húga miatt baráti társaságot sem hívhatott és így igen befelé élő nagyon is komoly emberré vált. Egyetlen öröme a bencés gimnáziumban való megbecsülése volt, minthogy 8 évig mindig tiszta jeles tanuló volt. Még öregcserkész korában is részt vett a cserkészek külföldi utazásain. Id. dr. Prokopp Gyula főleg az ügyvédi hivatása betöltésében találta örömét. Amint az 1925-ben a halálakor megjelent újságok írják, mint ügyvédet igen nagyra becsülték. Esztergom város képviselőtestületének is tagja volt. 1909. évről fennmaradt a képviselőtestület tagjainak a névjegyzéke is, amely szerint a tagok száma ekkor már 172 volt. 1910. február 10-én id. dr. Prokopp Gyulát a képviselőtestület városi főügyésszé választotta. A Friss Újság külön kiadást adott ki, melyben az iz197