Esztergom Évlapjai 1994

PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez

életet élt, noha sántasága miatt nem táncolt, de állandó bálrendező volt. Egyik német nyelvű levelében édesanyja írja, hogy elküldi a kért báli fehér kesztyűket, de kéri, hogy ne járjon annyit bálba, mert az sokba kerül. Ebből a levélből láthatjuk, hogy édesanyja még a polgári józan, takarékos gondolkodást képviselte, de a fia, mint jómódú szülők gyermeke, akinek nem kellett magát saját erejéből fenntartani, úgy mint egykor édesapjának, a század végén tipikusan gondtalan jogász életét élhette. Indexe 1879-1883-ig azt mutatja, hogy rendesen, szorgalmasan tanult, a bejegyzések: jeles és szorgalmas. A szigorlatokat már egyre hosszabb időközökben tette le, és csak 1893-ban doktorált. Az abszolválás után ügyvédjelölt lett Esztergomban Niedermann Pál ügyvédnél, ahol főnöke hamarosan rábízta az ügyek önálló intézését. Ezért nem sietett saját irodát nyitni. Esztergomban a társadalmi életben ekkor különösen tevékenyen vett részt, ezt több tucatnyi megmaradt táncrend is tanúsítja. A bálrendezőségben mindig szerepel a neve. Két útlevele is fennmaradt, az egyik 1887-ből, a másik 1889-ből, amikor a Párisi világkiállításra ment. Onnan írt egy lapot "Brenner Irma és Lujzának" címezve az Eiffel torony harmadik emeletéről, ezzel a költői szöveggel: "közel jártam az éghez, a csillagok üdvözletüket küldik Önöknek, s hogy ez így van, tanúm az ég és a csillagok, melyek között bolyongtam képzeletben". Sokat járt Brenner fűszernagykereskedő házához, ahol akkor Lujza, Irma és Júlia nagylányok voltak. Miattuk szívesen fordultak meg ott az esztergomi fiatalemberek. Mint később a Brenner család történeténél látni fogjuk, Lujza hamarosan férjhez ment. Ezután kitartóan udvarolt Irmának, akit meg is kért, de a szigorú üzletember apa feltételként szabta meg az ügyvédi vizsga letételét és önálló iroda nyitását. Ez a kikötés az akkori apai tekintélyre is jellemző, nemcsak az üzletember józan felfogására. Amint később látni fogjuk, ha a jövendő após nem lett volna ilyen szigorú, soha nem lett volna id. dr. Prokopp Gyula Esztergom város főügyésze és a város nélkülözte volna önzetlen munkásságát. Az ügyvédi vizsga letételéhez szükséges volt eddigi főnökének, Niedermann Pálnak igazolása. Ez is fennmaradt. Ebben főnöke igazolja, hogy 1883-1899-ig, erkölcsi tekintetben kifogástalan, munkássága kiváló anynyira, hogy a legtöbb ügyben önállóan járt el. Az ügyvédi vizsgát ezután 1899. június 28-án sikeresen letette, majd július 14-én be is vezették a győri ügyvédi kamara lajstromába. A Buda utca 485. sz. házban - amely akkor már a Sissay u. 1. számot viselte,

5

3 és most már az ő tulajdona volt - önálló ötszobás lakást alakított ki a Kossuth L. utca felé, s 1899. augusztus 1-re meg is nyitotta az ügyvédi irodát, amelyről külön nyomtatott értesítést küldött szét.

5

4 Most már elvehette Brenner Irmát, akivel 1900. február 22-én volt az esküvője. A kaputól a köz felé volt az "Esztergom és Vidéke" c. lap kiadóhivatala, melynek dr. Prokopp Gyula szerkesztője és laptulajdonosa is volt. Édesanyja 1900 decemberében halt meg, akinek a kert felé néző lakásában 1902-ben nyílt meg Brenner Júlia Esztergomban első magán-zongora iskolája. Az 1900. évi esküvőről három helyi lap tudósítása van a csalad birtokában, ezek: az "Esztergomi Lapok" és az "Esztergom és Vidéke", melynek akkor már kiadójaként dr. Prokopp Gyula szerepel, és tudjuk, hogy a következő évtől a lap főszerkesztője is lett. Még a vármegye hivatalos lapja, az 195