Esztergom Évlapjai 1994

PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez

A Sissay utcára néző kerthez új kerítésfalat építtetett romantikus stílusban, ma is látható tégladíszítéssel. Sajnos az államosítás után ezt bevakolták. A házból a kert felé faesztergályos munkával olyan hangulatos filagóriát is készíttetett, amilyen ma már kevés van városunkban. Prokopp tervezte azt a Kossuth L. u. 40. sz. alatti Ipartestületi székháza-1 is, amelyet 1945-ben bombatalálat semmisített meg. Tervrajzát közli Prokopp Gyula.

4

9 A Kossuth L. u. 35. sz. sarokházat Schönbeck pék számára barokk stílusból alakította át. Prokopp János a szabadságharc alatt még Németországban volt tanulmányúton, így - noha zombori magyar családból származott, de az 1848-i forradalomból kimaradva csak 1850-ben, vagyis a Bach-korszakban került Pestre - egész életében hol a német, hol a magyar nyelvet használta. Esztergomban lett igazán magyarul nemcsak beszélő, de már választékosan írni is tudó mérnök, amit főleg az előbb említett újságcikkek stílusa igazol, melyben szakképzettségének jogi érvelésénél a legszebb magyar nyelvet használja. Prokopp János mérnöki munkássága mellett igen élénk kulturális társadalmi tevékenységet is fejtett ki. Erről is több adatunk van, főleg nyugták, melyek nemcsak egyesületi tagságát, de a tagdíjakat is megőrizték számunkra. 1874-ben ő alapította Esztergomban a "Zenei kör"-1, mely később "Zenekedvelők Köre" lett. Ez kéthetenként tartotta összejöveteleit és hozzájárult a komoly zene megismeréséhez és műveléséhez. Ránk maradt az 1837-ben alakult Kaszinó

5

0 tagságáról szóló nyugta is 1866-ból, amikor a félévi tagdíj 4 Ft volt. A Kaszinó előbb a Takarék első, Lőrinc utcai épületében volt a főtér sarkán, majd átköltözött ennek az utcának a Duna-partra néző új sarokházának az emeletére. 1866-tól tagja volt a Lövész-egyletnek is, ahova fél évre 2 Ft 50 fillért fizetett. Már házasságkötése utáni bútorvásárlása is mutatja, hogy széleskörű társadalmi életre vágyódott. Erről a nagyarányú bútorvásárlásáról is fennmaradtak nyugták. Alexander Berkesnek a pesti Duna partján lévő, a pesti asztalos céh által készített bútorok lerakatából egy 13 darabból álló késő biedermeier, gazdag fafaragásokkal díszített topolyagyökér és cseresznyefából készült szalongarnitúrát és diófa ebédlő bútort vásárolt 558 Ft értékben (7.kép). Lakása díszítésére 1873-ban Bécsben a világkiállításon egyszerre 11 db olajfestésű romantikus tájképet vásárolt. Az esztergomi Popp Alajos órástól 1875-ben ütőingás fekete ébenfa faliórát vett 64 Ft-ért, de több órajavításról és zsebórák vételéről is vannak nyugták. Szabószámlái azt mutatják, hogy sokat költött ruházkodásra magának is, Gyula fiának is. Az ezüstneműket Bécsben vásárolta, gyertyatartókat és cukortartót. Ezek számlái is megvannak. "Orfevrerie Cristofle" ötvöstől (Wien, Opernring 5.) 1879. január 26-án 64 Ft értékben. Irodalmi érdeklődését könyvtára mutatja, melyet fiára, id. dr. Prokopp Gyulára hagyott. Fia 1900-ban, nősülése előtt a lakását átrendezte és ügyvédi irodájába egy 5 m széles és 4 m magas könyvszekrényt csináltatott a szoba teljes falára. Főleg apja, de saját könyvei számára is. Prokopp János első könyveit Németországból hozta magával, majd pesti első nagyobb könyvvásárlásáról 1862-ben maradt egy számla, mely szerint "Lauffer et Sohn Pesth" könyvesboltjából egyszerre 340 Ft értékű könyvet vásárolt. A német nyelvű építészeti szakkönyvek mellett a teljes német klasszikus iro193