Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
Tanulmányunk tárgya, a polgárosodás fejlődése szempontjából fontos kérdés a nők iskolázottsága a XIX. században. Tudjuk, hogy a fiúk részére Esztergomban a török uralom után 1696-ban a Vízivárosban megnyílt az első gimnázium, melyet a jezsuiták vezettek. E rend feloszlatása (1773) után a város Mária Terézia adományából 1779-re felépíttette a városháza keleti szárnyát a toronnyal, amint a felirat is mondja, gimnázium céljára. 1809-ben ezt a gimnáziumot a bencések vették át, akik ugyanekkor rendházuk céljára megkapták a szintén feloszlatott pálosok házát. (Bottyán J. u. 8.) A bencés gimnázium 1852-ben az eddigi 6 osztályosból 8 osztályossá fejlődött. 1878-80-ban építették a székházuk melletti nagy, Főapát utcai épületet, amelyről később még szó lesz, minthogy 1900-ra újjá kellett építeni. A gimnáziumon kívül a fiúk részére 1857-ben reáliskola is nyílt, mesteriskolával vagyis tanítóképzővel a Deák F. u. 2. szám alatti szép romantikus épületben, melyet 1853-ban magyar iskola céljára építettek. 2 7 Ezzel szemben, a lányok részére a török idők után csak egy-osztályos városi népiskola volt, amely a XIX. század folyamán fejlődött lassanként négy osztályúvá. A lányok feladata az otthoni igényes háztartási ismeretek megszerzése volt. és a kézimunka, a zene, a nyelvtanulás, de mindez a családon belül. A lányok iskoláztatásában a Bach korszak után történt a nagy előrelépés, amikor 1865-ben Scitovszky János hercegprímás a nőnevelés fejlesztése céljából Esztergomba hívta a Szatmári Irgalmasnővéreket, akik két iskolát is alapítottak. A Szent Anna templom mellett négy osztályos elemit és a Vízivárosban, a Közgazdasági Technikum helyén az Érseki Nőnevelő Intézetet hat osztályos elemivel, amelyhez hamarosan a négy osztályos polgári, majd 1921-től a tanítónőképző és 1931-től az első esztergomi leánygimnázium is járult. 2 8 Az esztergomi polgárcsaládok leányai a XIX. század második felétől már ezt a polgárit végezhették, ahol az általános műveltséghez tartozó ismeretek mellett a német és francia nyelvet is tanulták. Még fontosabb volt az a valláserkölcsi nevelés, amivel a családanyai hivatásra készítették fel növendékeiket. E kitérés után folytassuk Trenker János és felesége, Kautz Jozefa élettörténetét. 1832-ben megvették a Buda u. és Halottak u. sarokházát, ami már a gazdag fűszerkereskedő igényességét mutatja. Nézzük előbb a ház történetét, mivel az már akkor a híresebbek közé tartozott. 1744-ben Schaden András a város egyik vezető építőmestere építette családjának barokk stílusban. 1777-ben az Eperjessy térkép szerint a 238 D-öles ház már fiáé, Schaden Lénárdé, aki a tanácsháza 1773-i építésénél a négy vezető építész között szerepelt. Tőle Éderné vette meg, majd ettől Putselka József szappanosmester. Ő 1832-ben Trenker János, "fűszeres kalmárénak adta el, aki ide tette át az üzletét is. 1832 óta e ház és boltja után fizette az adót. 2 9 Nem sokáig örülhetett Trenker a háznak, mert 1838. március 8-12. között a nagy árvíz elöntötte az egész várost, hatszáz házat pusztítva el. 30 Az új városrendezés úgy határozott, hogy az akkori közt, amit Halottak utcájának is neveztek (ugyanis erre vitték a halottakat a temetőbe), kiszélesítik, minthogy a többi ház (melyek vályogból épültek) összeomlott. Csak a köz első két háza maradt meg: Sissay alispánok palotája és vele szemben 184
