Esztergom Évlapjai 1994

PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez

patikus felesége. 1829 elején jött Esztergomba, Antal bátyja üzletébe. 1829. március 23-án megvette a Hosszú soron (Simor J. u. 6.) Petrikovics Mihály özvegyétől házának egynegyed részét, 76 D-ölet 3650 Ft-ért.

24 Ezután 1829. október 2-án folyamodhatott esztergomi polgárjogért, amelyben nagybátyja támogatta, így október 19-én már meg is kapta azt.

25 Eredeti, latin nyelvű polgárlevelét veje, Prokopp János őrizte meg (2.kép.). Trenker János még a polgárjog megszerzése előtt, 1829. július 27-én feleségül vette Kautz Jozefát, keresztanyja unokahúgát, Kautz Ignác ipolysági patikus és Krakovitzer Jozefa leányát. Miután e lány 5 éves korában, Ipolyságon teljesen árva lett, apja végrendelete szerint a patikát 12 000 Ft-ért eladták, és a kamatokból, amint ezt már említettük tanulmányunk elején, Krakovitzer Ferenc neveltette. A Prokopp családnál ma is megvan a németnyelvű házassági szerződés, amely szerint az asszony vagyona, az eladott ipolysági patika árának a fele, azaz 6000 Ft. Hozományából is őriz még a család néhány klasszicista bútort. Trenker János ifjúkoráról annyit tudunk, amennyit ő maga vallott 1832-ben, az édesapja halála után keletkezett örökösödési perben: "1811-től Mitterhoffer Ádámnak Vácott 3 üC7fonHnt fi ó n o Le Rórchűn moiH A űC7fűnHnHn r\lv/ rcaL-ólv/ Kárári cTrvInól. V-JÍ.IVI lUUl, IIUI IU1\ UV/Wk'V/l I I I IUJVJ W lUVIVIVj Ul jf WOVIVOI jr L/OI VI l tam, hogy ruházatra sem elegendő lévén, atyámtól kellett pénzt kölcsönözni." János valószínűleg ezután indult vándorútra, mert 1826—29-ig nem tudunk róla. Ekkor juthatott el Párizsba is, mert egész életében a mellékneve "der Pariser Trenker" volt. Több írása maradt ránk, mely műveltségét tanúsítja. Felesége, a gazdag polgármester-patikuslány is biztathatta a további vagyonszerzésre. Felhasználták a reformkori gazdasági fellendülést, így vagyonukat gyarapíthatták akkor is, ha pénzük nem volt, mert házukra adósságot vehettek fel, adóslevéllel fizetve a következő házvételt. így 1831-ben Trenker János fűszerkereskedő megvette Szenttamáson, Tottovits Márk emeletes házát 11 000 Ft-ért, amit a család okmánytárában levő magyarnyelvű hatósági irat mellett még egy német nyelvű "Haus Contract" is bizonyít. Ezt a nagy összeget már részletekben fizethették. Ez a ház a mai Bajcsy Zs. u. 3. számú ház helyén állt, melyet 1919. január 29-én unokáik, id. dr. Prokopp Gyula és féltestvére, Ivanics Miklósné Prokopp Józsa eladtak 62 000 koronáért Kurtz Lajosnak. Ennek a pénznek értéke a rohamos inflációban teljesen elveszett. 1832. április 2-án "kótyavetyén", vagyis árverésen Trenker Jánosnak mint a legtöbbet ígérőnek eladták a Buda u. 485. számú házat 7200 Ftért,

2

6 amely Putselka József eladósodott szappanos mesteré volt. Az eredeti magyar nyelvű "felvallás" a család birtokában van, amelyre ráírták, hogy Trenker János 1835 decemberében az egész összeget kamatokkal együtt ki is fizette. Minden okmányra a férj neve mellé az asszony is aláírta a nevét, mindig így: "Josepha Kautz", gót betűkkel. A férj kiírt írása mellett feltűnő az asszony gyakorolatlan írása. Ne csodálkozzunk ezen, mert a nők iskolázottsága a XIX. században messze elmaradt a férfiakétól. 1833-ból van egy olyan családi iratunk is, amelyen Kautz Teréz az említett ipolysági patikus testvére a neve helyett még csak keresztet rajzolt. Testvérének a leánya Kautz Jozefa már tudott írni, így az imakönyvébe is felírta a családi eseményeket. 183