Esztergom Évlapjai 1994

BAJÁK LÁSZLÓ: Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez

BAJÁK LÁSZLÓ Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez Az arisztokrácia, lehetőségeinél fogva - mivel a reprezentáció életének elengedhetetlen eleme szükségképpen tudomány és művészetpártoló. Károlyi Györgyöt azonban, aki a kevés számú reformkori liberális főnemesség fontos, ugyanakkor alig ismert képviselője volt,

1 joggal sorolhatjuk a mecénások közé, mivel tudatosan és sokszor minden önös érdek nélkül vállalta a hazai kultúra támogatását. Károlyit leginkább, mint Széchenyi barátját és vállalkozásainak bőkezű és lelkes támogatóját tartjuk számon, ám ennél tágabb horizontú pályájáról eddig nem készült részletesebb feldolgozás. Kevés számú méltatója viszont mindig kiemelte hazafias gondolkodását és azt a körülményt, hogy alig volt korának olyan előremutató vállalkozása, amelyet ne támogatott volna.

2 Az 1803. április 4-én, 34 éves korában elhunyt Károlyi József végakaratának megfelelően, három fia, István, Lajos és György magyar szellemű nevelést kapott, amely az 1802. március 28-án született György számára is meghatározó jelentőségűnek bizonyult. A csendes, zárkózott, melankolikus hajlandóságú fiatal gróf jogot végzett a pesti egyetemen. Apja szándékát szem előtt tartva magáénak vallotta azt az elvet, hogy a nagy vagyon, amelyet születésénél fogva élvezhetett, kötelességet is jelent, mégpedig a közjó szolgálatát. A cselekvés útját a 10 évvel idősebb Széchenyi István mutatta számára, akivel 1821-ben együtt szolgált a Hessen-Homburg huszároknál. Amikor 1829-ben, közös nyugat-európai utazásuk során kölcsönös fogadalmat tettek egymásnak, hogy életüket a haza felvirágoztatására fogják szentelni, már túl voltak a Magyar Tudós Társaság megalapításán.

3 1825-ben együtt szervezték a pozsonyi országgyűlési klubot, ahol a magyar nyelv fejlesztésének ügye, amelyet Károlyi (legtöbb arisztokrata kortársával ellentétben) kiemelkedően fontos feladatnak tekintett, gyakran szóba került. Nem véletlen tehát, hogy habozás nélkül, elsőként csatlakozott Széchenyi nevezetes felajánlásához és a magyar nyelv felvirágoztatására évi 1000 Ft-ot, illetve egy tudományos akadémia céljaira félévi 40 000 Ft jövedelmének évi 2400 Ft kamatait ajánlotta fel.

4 1828 tavaszán, mint a 4 első alapító egyike, tagja volt az alapszabályt tárgyaló bizottságnak és 1828. szeptember 8-án Széchenyivel együtt terjesztette a nádor elé az Akadémia vezetőségének névsorát is.

5 Károlyi, mint igazgatósági, majd 1832. március 10. óta egyben tiszteleti tag, később is aktív szerepet vállalt a testület életében,

6 sőt az udvart tájékoztató egyes "megfigyelők" szerint az akadémia második titkára Schedel Ferenc, egész körével együtt 17