Esztergom Évlapjai 1994

BAJÁK LÁSZLÓ: Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez

Wesselényi és Károlyi közvetlen befolyása alatt állt, legalábbis a 30-as évek második felében.

7 Kétségtelen tény, hogy részben az akadémián, részben titkárán, Bártfay Lászlón keresztül szoros kapcsolatok fűzték a magyar irodalom jeles képviselőihez. Kisfaludy Károly 1830-ban bekövetkezett halála után ugyanis az "Auróra" köréhez tartozó, utóbb a Kisfaludy Társaságot alapító írók, mint Bajza József, Helmeczy Mihály, Bugát Pál, Forgó György, Szalay Imre és Waltherr László, a Károlyiak levéltárosa, Bártfay Lászlónál, Károlyi Üllői úti házában tartották összejöveteleiket.

8 A társaság, amelynek e tevékenységét Károlyi figyelemmel kísérte, számíthatott a gróf segítségére is, így amikor 1831-ben felvállalta, hogy Virág Benedeknek, majd 1833-ban Kisfaludy Károlynak méltó síremléket állít, Károlyi az előbbihez 75, az utóbbihoz 100 Ft-tal járult hozzá. 1830-ban 20 Ft-tal támogatta a Csongor és Tünde kiadását,

9 míg Vörösmarty 1855. évi halála után hátramaradt árváinak támogatására évi 125 Ft-ot kamatozó tekintélyes 2500 Ft-os alapítványt tett.

1

0 Ugyancsak egyik alapítója és 2000 Ft-tal alapítványtevője volt a szabadságharc után 1861-ben alakult írói Segélyegyletnek is, amelyben haláláig (1877) betöltötte az "ellenőrködő bizottság" elnöki tisztét.

1

1 Károlyi szeretett olvasni, ahogy 1835-ös naplójában augusztus 25-nél olvasható: "jó könyveim is vannak, s ha e(z)... megvan, nemigen szorulok más mulatságra".

1

2 Pénztárfőkönyvei tanúsága szerint nem csak a magyar irodalom fontosabb köteteit jegyezte elő és szerezte meg,

1

3 de egy sor újságnak és folyóiratnak is előfizetője volt, így a Dessewffy József támogatásával megjelenő Felső Magyarországi Minervának, a Kultsár-féle Hazai és Külföldi Tudósításoknak, Szemere Pál Muzárionjának, a Pesti Magyar Újságnak, a Kisfaludy-féle Jelenkornak és Társalkodónak, valamint Bajza Aurórájának. Külön meg kell említeni Kölcsey Ferencet, aki nem csak barátja, de politikai harcostársa is volt Károlyinak Szatmár megyében. "Azon egyetlen ember - úgymond kivel a tudomány bármely dolgában alaposan lehet szólni" - jegyzi fel 1830 júniusában Kölcsey gyakori nagykárolyi vendégeskedése nyomán.

1

4 A gróf tisztelete jeléül a megyegyűlésen főjegyzőnek javasolta Kölcseyt, amiről az július 2-án meghatottan írt Bártfay Lászlónak: "Főjegyzői cím és korona, két olyan dolog, ami nélkül igen-igen könnyen el tudok lenni, de lelkes férfiak által meg becsültetés jeleit venni ez az élet legszebb öröme... Mert jót tenni minden gazdag tudhat, de így tisztelni meg csak azon kevesek tudnak, kik gr. Károlyi Györgyhöz hasonlítanak".

1

5 Kölcsey halála - 1838. augusztus 24-e - után az Akadémia többek között Károlyit bízta meg, hogy a költő irodalmi hagyatékának összegyűjtése érdekében intézkedéseket tegyen.

1

6 Károlyi irodalompártoló tevékenysége kiterjedt a színházra is. Már 1827-ben 300 Ft-ot küldött a Miskolci Játékszínnek, mire a színház, támogatójának címerét kérte emlékeztetőül, amit Károlyi, Schöfft Károly pesti képíróval elkészíttetett és el is küldött Miskolcra.

1

7 Támogatta a Nemzeti Színház közadakozással történő létrehozására irányuló törekvést is. 1836 februárjában, egy Wesselényivel történt megbeszélés nyomán országgyűlési beszédet fogalmazott ennek érdekében, noha nincs nyoma annak, hogy el is mondta volna: "... tagadhatatlan, hogy a színház általjában a 18