Esztergom Évlapjai 1994

MOLNÁR ERZSÉBET: Dunai átkelőhelyek Esztergomnál az elmúlt történelmi időszakokban

A külföldi kereskedelem szálai is ide futottak be. A nyugat-keleti távolsági kereskedelem legfontosabb útvonala Regensburgtól Kijev felé Esztergomig a Duna volt, ahol az itt veszteglésre kényszerülő hajókat a Kis-Duna melegforrásokkal táplált vize mint téli kikötő fogadta.

1

3 Innen szárazföldön vezetett tovább az út Kijev felé. Természetes, hogy ennek a régi - már a magyarokat megelőző - kereskedelmi útvonalnak átkelőhelyén korán élénk kereskedelmi élet fejlődött ki. István király ezt a kereskedelmi forgalmat azzal növelte, hogy vásárhelyet és pénzverdét létesített a későbbi királyi város vásárterén (a mai Széchenyi tér helyén). Ehhez a valószínűleg nagy kiterjedésű piactérhez délnyugatról csatlakozott a halpiac. A kettő találkozásánál állott a Szent Miklósról,

1

4 a kereskedők védőszentjéről elnevezett templom, mely a korai Esztergom egy régi városmagját és a város híres és gazdag latinjainak központját jelzi.

1

5 A Latinváros kezdetben velencei, lombardi és Rajnán-túli frank kalmárokból, távolsági kereskedőkből alakult. Megtelepedésüket a kutatás Esztergom fővárosi rangra emelésével egyidősnek tartja.

1

6 Más, nyilván a kereskedelemmel kapcsolatos közösségek is éltek e korai időben a városban. 1050-ben 3z itteni zsidó kozosséQnök már zsin3QÓQáj3 is volt Ezt iQ3~ zolja, hogy ekkor két, Oroszországból megrakott szekerekkel visszatérő regensburgi zsidó kereskedő érkezett a városba, ahol hittársaikkal együtt a zsinagógánál találkoztak.

1

7 Az örményeknek szintén külön városrészük volt Esztergomban.

1

8 A távolsági kereskedelemmel kapcsolatosan meg kell említeni az ország középkori színesfém gazdagságát és az azzal kapcsolatos kereskedelem bonyolítását is. Magyarország a XI-XIV. század folyamán Európa egyik legnagyobb nemesfémet bányászó és nemesfémet exportáló országa volt.

1

9 Arab forrásokkal egyezően az orosz évkönyvek is említik, hogy ez a nemesfémben gazdag ország már a X. században ezüstöt exportált Oroszországba.

20 Bécs XII-XIII. századi piacát is a magyar ezüstbevitel emeli a középeurópai kereskedelem fontos állomásává. A XIII. században a magyar ezüst mind a velencei, mind a flandriai piacon keresett árucikk, s a már korábban említett árumegállító jog - az útkényszerrel rendelkező főváros - minden távolsági be- és kivitellel foglalkozó kereskedőt is ide kényszerített. Mindezeket élénkítette az itteni pénzverés is, mely sokáig az egyetlen volt az országban. Nem véletlen tehát, ha e korai időben Esztergom gazdag latinusai között találjuk a két legnagyobb nemesfémfelvevő-helynek, Velencének és Flandriának kereskedőit is. A Duna vize nemcsak a távolsági kereskedők útvonala volt, hanem ezen a folyón biztosították a hazánkon átvonuló keresztes seregek utánpótlását is. A Szentföldre haladó nyugati uralkodókat a magyar királyok székvárosunkban, Esztergomban fogadták. A VII. Lajos francia király kereszteshadával 1147-ben átutazó Odo de Diogilo is kiemeli a folyó szerepét: "... a Duna számos ország kincsét és gazdagságát hordja össze a híres Esztergomba...".

2

1 Rogerius váradi kanonok Esztergomot Magyarország valamennyi városánál különbnek látta.

2

2 Ez a gazdagság a tatár pusztítással ért véget. Az esztergomi, illetve a vele szemben fekvő kakati rév első okleveles említésével 1075-ben találkozunk. Ekkor I. Géza király Kakat felső részén 145