Esztergom Évlapjai 1994

MOLNÁR ERZSÉBET: Dunai átkelőhelyek Esztergomnál az elmúlt történelmi időszakokban

10 ház, illetve háznép hajóst adott 3 eke földdel a garamszentbenedeki apátságnak.?

3 Kezdetben a révből és vámból származó összes jövedelmek királyi tulajdonban voltak. így tudjuk III. Béla jövedelmeinek saját kimutatásából is, amelyet Londonba küldött, amikor megkérte Margit hercegasszony kezét.

24 Kimutatásában a vámokat (út, híd és révvám) még úgy említi, mint amelyek mind a király tulajdonában vannak. E jövedelmek egy részét azonban éppen III. Béla kezdte eladományozni. Első ilyen adománya uralkodása első évében (1174-ben) történt.

2

5 Ezt a következő eseménnyel lehet összefüggésbe hozni: III. Béla trónralépésekor közte és az akkori (Bánffy) Lukács érsek között viszály keletkezett, aminek következtében az érsek megtagadta a király megkoronázását. így azt a kalocsai érsek végezte. Bizonyára a viszály elsimítása érdekében adományozta ekkor a király az esztergomi vám 2 részét a káptalannak.

2

6 A harmadik részt 1188-ban

2

7, s a negyedik részt 10 évvel később, 1198-ban

2

8 fia, Imre adta át a káptalannak, s ezen túlmenően 1201-ben

2

9 odaadta a királyi városban lévő vásárhelyet is minden tartozékával együtt. A káptalant ebben a jogában 1215ben megerősítette

3

0 !!. Endre is, s az oklevélben még elrendelte azt, hogy minden kereskedő, bármeiy tájról érkezik is, a Kakat-i réven köteles átkelni a Dunán. Ez az adomány volt az alapja az érsekség által évszázadokon át gyakorolt vámszedési és révjognak, melyet később 1251-ben IV. Béla is megerősített.

3

1 A tatárjárást és a királyi udvar Budára való áthelyezését követően Esztergom veszít korábbi jelentőségéből - bár a kül- és belföldi kereskedelemnek még mindig egyik gócpontja maradt - ezt a helyzetet az erre elhaladó távolsági kereskedők is megpróbálták kijátszani úgy, hogy Esztergomnál meg nem állva tovább hajóztak Budára. Kereskedelem-történeti szempontból igen értékesek azok az adatok, amelyek ebben az időben a káptalan és a királyi város polgárai, valamint az idegen kereskedők közötti vámszedés miatti viszályokat tükrözik.

3

2 Ilyen viszály következményeként jött létre IV. László oklevele (1288) 3

3 melyben részletesen leírja az Esztergomban fizetendő vám, vásáradó és helypénz tételeit, melyet később Nagy Lajos király is megerősített 1357. és 1365ben 3

4 A külkereskedelem további alakulása szempontjából nagy jelentőségű volt Róbert Károlynak 1336-ban kiadott oklevele 3

5 Az oklevél a cseh kereskedők útját határozta meg, amelyen az országba jöhettek, valamint a vámhelyeket és vámszolgáltatásokat, melyekre kötelezte őket, s amely út áthaladt az esztergomi réven is. Bécs árumegállító joga ekkor már akadályozta a nem bécsi kereskedőket, ha a Dunán érkezve akarták felkeresni piacainkat, ezért a Morva határtól az ország szívébe - azaz akkor már Budára - haladó kereskedelemnek ez lett a fő útvonala.

3

6 Az oklevél szerint az út Holicsnál lép magyar földre, aztán Nagyszombaton és az esztergomi érsek falvain Nyárhídon és Udvardon keresztül Esztergomba, innen a Duna jobb partján Piliscsabán és Óbudán át ért Budára. Növelte még az útvonal jelentőségét az is, hogy a szepes-kassavidéki és az erdélyi kereskedelem is ezen az útvonalon kapcsolódott be a nyugati kereskedelembe. 146