Esztergom Évlapjai 1994

MOLNÁR ERZSÉBET: Dunai átkelőhelyek Esztergomnál az elmúlt történelmi időszakokban

MOLNÁR ERZSÉBET Dunai átkelőhelyek Esztergomnál az elmúlt történelmi időszakokban A magyarországi Duna-szakasz leggazdagabb történelmi múlttal bíró része a Dunakanyar, melynek nyugati bejáratánál a szóban forgó átkelőhely köré települt Esztergom. A város határa több földrajzi tájegységet érint. Kelet felől a Visegrádi-hegység, délről a Pilis-hegység, délnyugatról a feltöltődött Duna-meder helyén keletkezett síkság és a Duna szigetei, a Duna túloldalán pedig a Kisalföld keleti része határolják. A Duna délkeleti, jobb partján a folyómeder elszűkülésénél, a Garam torkolatával átellenben emelkedik a környéket uraló Várhegy. A Várhegyen már a középkori vár felépülte előtt is több korszak népe telepedett meg.

1 Az őskor egymást váltó népei közül a Várhegyen lévő egykori központjukkal a kelták uralma volt a leghosszabb (i.e. IV—I. század). Ők a táj első kereskedői, pénzverői, s velük lép a nevezett hely az írott történetírás fényébe is.

2 A római hódítással megnőtt a terület jelentősége. A római birodalom az I. század első felében szállta meg a Dunántúlt (Pannóniát) és a Duna vonalát tette meg a birodalom északi határává. A régészeti kutatások alapján a mai város területén két helyen volt nagyobb kiterjedésű római megtelepedés. Az egyik a Várhegyen épült Solva

3 katonai tábor, mely a római limes egyik hadászatilag fontos helyén, a Garam-torkolattal szemben épült, s amely elnevezés Esztergom római kori nevét is őrzi.

4 A másik jelentős településrész a Víziváros területén helyezkedett el. Ezt látszanak alátámasztani az itt előkerült római-kori falmaradványok és régészeti leletek is.

5 A Solvával azonosított ókori Esztergom két útvonalon illeszkedett be a pannóniai úthálózatba. Az egyik, a Duna mentén haladó fő útvonal, a burgusokat összekötő Aquincum-Carmuntumi limes út volt, mely elsősorban hadászati szempontból volt fontos. A másik, diagonális út Esztergom-Dorog-VörösvárÓbuda vonalon vezetett Aquincumba, Alsó-Pannónia fővárosába. Az esztergomi táj, a Garam-torkolat, a Duna-partú őrtornyok a nagy filozófus császár, Marcus Aurelius 172-180 közötti hadjáratai kapcsán kaptak kiemelt figyelmet. Itt született meg valahol a Garam mentén az antik gondolkodó egyik legszebb vallomása az "Elmélkedések" tizenkét könyve.

6 Minden bizonnyal már ebben az időben is fontos átkelőhely volt itt a Dunán. Ez az átkelőhely azonban csak az Árpád-korban jutott igazán fontos szerephez, mivel Esztergom lett az ország első fővárosa. Hogy ez a hely vált az ország fővárosává, s hogy később a XI-XIII század folyamán a Duna143