Esztergom Évlapjai 1994

BÁNHEGYI B. MIKSA: Egy magyar kolostori könyvtár a reform-korban

be. Mielőtt átszervezné a könyvtárat, leírja, hogyan készült fel a hivatal ellátására. Már klerikusként dolgozott Czinár mellett, olvasgatta a könyvtárnoksági műtanokat, rendezte a pápai könyvtárat és többrendbéli katalógust készített hozzá, Pesten, vizsgái idején, mind a négy nagy könyvtárat látogatta s azok kezelőivel is gyakran érintkezésbe jött, tanulmányutat tett rendi költségen, s Ausztriában meglátogatta a főbb könyvtárakat összesen 14 helységben, végül mellette állt tanácsaival Czinár Mór. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy szakember került a pannonhalmi könyvtár élére. Először az akkori főapát, Kruesz Krizosztom kívánságának akart megfelelni, aki azt akarta, hogy "a létező catalogusok mellé mint most minden nagyobb könyvtárban dívik, u.n. czédulacatalogus is készíttessék; hogy a magyar nyelven írt munkákra 'különös' gond fordíttassék; hogy az eddig gyűjteménytár szekrényei a 'könyvtár* számára alakíttassanak át". Magában a könyvtárteremben a mai helyükre helyeztette át Szent István és I. Ferenc szobrát, majd a gyűjtemények első termének a helyén megkezdte a "magyar könyvtár" létesítését azzal a kimondott céllal, hogy "egyelőre 1848-ig minden kézre keríthető magyar nyelven írt munkát" beszerezzen. A már meglévőket kiszedte az eddigi beosztásnak megfelelő helyükről, majd megszámlálta a könyvállományt. A következő lépés a modernizálás felé a katalóguscédulák beszerzése volt. Egyelőre 20 000 cédulát rendelt, amelynek megiéniázását Sauervein győri nyomdász vállalta. "E rubrikálásra nézve megjegyzendő, hogy jónak láttam - írja Kuncze - sem a nagyon komplikált módot, melyet a pesti Nemzeti Múzeum könyvtárnokának követni tetszett utánozni, sem a rubrikázatlan papirost használni, mint a pesti egyetemi s bécsi udvari könyvtárban történik, ... hanem a két nevezett eljárás közt középutat választani." Majd megadja a katalóguscédula egyes rubrikáinak, illetve helyeinek a magyarázatát. A cédulára fölkerült a bal sarokba a szakrendszert jelölő jegy, egy római és egy arab szám. "E számok azon nyomtatott schemára vonatkoznak, amely szerint a Pesti Nemzeti Múzeum könyvtára jelenleg rendeztetik, s mely nem más, mint a Müncheni Könyvtár szakrendjének alapváza." A jobb felső sarokba kerül az a jegy, amely a szekrényt és a sort mutatja. Fent középen a vonalra kerül a szerző neve vagy "egyéb főszó (Schlagwort)", ezek ábécérendben összesoroltatnak. "A munka czírne" rovatba beírandók mindazok a szók, melyek a majdan készítendő reálindex számára szükségesek lehetnek. Van külön hely a könyv méretének meghatározására, a kötés módjára, a mű nyelvére; a kötetek és a lapok számára. Végül a jegyzetekben a mű anyaga, különleges sajátságai, ára, az idegen kéztől való jegyzetek, a bírálatok velős kivonatai és a possessorok találnak helyet. A katalógus-cédulákat négyféleképpen kívánta összerendezni: a középen álló név vagy alapszó szerint alphabetikus rendben, vagyis mint repertóriumot; a jobb sarokban lévő szám alapján létrejönne az "index locorum", azaz a helyrajzi katalógus; a bal sarokban lévő szám alapján a szakkatalógus; s végül az index reális, a címben álló irányadó szavak szerint összeállított catalogus, melyet a 22 általa meglátogatott könyvtár egyikében sem talált, de amit a könyvtárnoki technikák mint nagyon hasznosat igen aján137