Esztergom Évlapjai 1994

BÁNHEGYI B. MIKSA: Egy magyar kolostori könyvtár a reform-korban

ianak. (Hadd jegyezzem meg, hogy a jelzett rendszerrel dolgozunk ma is, sajnos ezen a könyvtárosok hosszú sora egyre csak rontott.) A következő munkaként a könyvszekrények elé dróthálót készíttetett, majd megtervezte ő maga a létrákat. Ugyancsak ő készíttette a ma is használatos díszes bélyegzőnket, különböző célokra különböző színű űrlapokat és nyomtatványokat. A bécsi skót bencéseknél talált rá arra a szekrény jelölési módra, amely a legegyszerűbb, vagyis az arabs szám. Ezek "egymásutánját mindenki első pillanatra megtalálja - főkép ha ugy alkalmazzuk a mint azt ha fel volna írva olvasni szoktuk kezdve a bejárásnál balról jobbra haladó irányban tovább míg ismét a kijárásnál végét olvassuk". Ebben a rendszerben a sorokat jelzik a latin betűk, s végül a másik szám a polcon elfoglalt heiyet jelzi. így jelöljük a mai napig könyveinket, az 1875-ben Kuncze által tervezett beosztás alapján. S ezzel a kerek számmal, 1875 szeretném befejezni ismertetésemet. A hazai szempontból biztosan jelentősnek mondható Főapátsági Könyvtár létrehozásában, gyarapításában és rendezésében nagy szerepe volt a főapátoknak (Nóvák Krizosztom 1802-28., Horváth Pál kormányzó apát 1817-28., Kovács Tamás 1829-41., Rimely Mihály 1842-65., Kruesz Krizosztom 1865-85.), és a könyvtárosoknak (Maár Bonifác 1818-20., Barbay Kolumbán 1820-21., Klatz Kálmán 1821-36., Filperger Rudolf 1836-37., ismét Klatz Kálmán 1837-38., Szeder Fábián 1838-43., Czinár Mór 184370., Sztachovics Rémig 1868-70., Kuncze Leó 1870-78.). Kuncze Leót idéztem bevezetésül, hadd fejezzem be "műkezelési elveinek" két mondatával: "Minden könyvtárnoknak bizonyos jogköre van, melyben szabadon mozogva eltérhet más könyvtárnokok eljárásaitól. S így az összes eljárásmód jó vagy rossz volta nem önmagában, nem a rendszerben, hanem az azt kezelő hivatalnokban leli igaz alapját". 138