Esztergom Évlapjai 1994

BÁNHEGYI B. MIKSA: Egy magyar kolostori könyvtár a reform-korban

Szeder tetemes és szorgalmas munkájáról 1843-ban kinevezett utóda, Czinár Mór úgy vélekedett, hogy annak alapján egy-egy könyv kikeresése nem órákat, de napokat is igénybe vehet. S ez nem csupán fárasztó dolog, de télvíz idején még a könyvtáros egészségét is veszélyezteti. Éppen ezért elhatározza, hogy elkészíti a szótárakban szokásos szigorú alfabétikus rendben a teljes repertóriumot, mind szerzők, mind pedig témák szerint, s ebben a repertóriumban minden könyv mellett ott szerepel majd a szekrény és polc jelzete, valamint a könyvnek a polcon elfoglalt helye sorszám szerint. Azt írja magáról, hogy "desiderio suo conformiter", vagyis kívánságának megfelelően lett könyvtáros, az elmúlt tizenöt esztendőben pedig, ameddig a titkári tisztet töltötte be, hozzászokott a kalamushoz. Első munkaként 1844 és 1845 nyári hónapjaiban elkészítette két fóliókötetben a katalógust "secundum scrinia et horum series", 1845 és 1846 téli hónapjaiban pedig ugyancsak két kötetben a Repertorium-ot. A Repertórium bevezetéseképpen - ez a Repertórium egyébként az alfabétikus sorrendben összeírt szerzői katalógus - foglalkozik a könyvtárral, mint könyvgyűjteménnyel, majd pedig mint a könyveket őrző hellyel, végül a Memorandum-ban a könyvtárra vonatkozó elveit fejti ki, például így: Sancturn sit Bibliothecario, legyen a könyvtáros szent kötelessége, hogy azt a könyvet, ameiyik bekerül a könyvtárba azonnal vezesse be mind a Repertóriumba, mind pedig a katalógusba. A Catalogus két kötete tulajdonképpen helyrajzi katalógus, amely szekrényenkint és polconkint, majd az egy polcon lévő könyveket sorszám szerint adja meg. Ezt a kötetet egy Monitummal kezdi, amelyben példákkal illusztrálva adja a használati utasítást. Minden könyv megkereséséhez igénybe kellett venni mind a két könyvet, ugyanis a szerzői katalógus, a Repertórium csak a szekrényt és a polcot adja meg, a könyv tényleges sorszámát csupán a helyrajzi katalógusból lehetett megállapítani. A szekrényeket egyébként az ábécé betűivel jelölte, majd az újabb ábécénél egy kettest majd hármast ír eléje, a polcokat pedig alulról fölfelé számozza 1-től 12-ig. A Catalogus elején összesíti a könyvekbe fölvett műveket és köteteket, eszerint 1845-ben 39 694 mű volt a könyvtárban, összesen 60 134 kötetben. A következő években is történik időnkénti összesítés, így például a Nemzeti Múzeum Könyvtárából kért valaki (per quemdam hominem) pontos adatot; 1852 márciusában számolták meg a könyveket, ekkor 44 325 mű volt 72 168 kötetben. Ez a szám 1856-ra 11 078 kötettel gyarapodott részben vásárlások, részben a rendtagok hagyatéka útján. Egy adat csak példaként, az 1855-ben kolerában meghalt Maár Bonifác volt akadémiai tanár hagyatékából 4660 kötet került a könyvtárba. Czinár Mór 83 éves koráig, 1870-ig volt hivatalosan könyvtáros, bár az utolsó három évben már Sztachovics Rémig is ki volt nevezve segédkönyvtárosnak, majd könyvtárosnak. 1870-ben vette át Czinártól a könyvtár vezetését Kuncze Leó, aki terveit és intézkedéseit még jó ideig rendre jóváhagyatta elődjével, akit a "Bibliothecae Archicenobii Praefectus" címmel tiszteltek meg. Kuncze a Catalogus első kötetében megadja 1871. szeptember 28-án a könyvtár állományát: megközelítőleg 97 000 kötet került akkor a kezelésé136