Esztergom Évlapjai 1994

BÁNHEGYI B. MIKSA: Egy magyar kolostori könyvtár a reform-korban

10° A szerelmes vagy egyébként tiltott könyveket, vagy amelyek nem engedik meg az általános használatot, úgy helyezzék el, hogy ne iegyenek szem előtt. Ezeket csupán a prelátus (= főapát) írásban kapott pozitív en­gedélyére adják ki. 11 0 A professzor atyák vagy mások kézi könyvtárába szánt könyveket az atyák nézzék meg, s a kusztosz írja a nevükre, és saját kezével írja be az ilyen könyveket a kézikönyvtár katalógusába, s gondoskodjék arról, hogy a könyvet kézbekapó atya egy másik, a központi könyvtárban őrzött kataló­gusba írja be. 12° Gondoskodjanak arról, hogy a levegőt cseréljék, ez a könyveknek ja­vukra válik, mégpedig évente többször, száraz időben, azonban kizárva annak a veszélyét, hogy por jöjjön be, nyugati széllel. 13° Mivel a legnagyobb gondosság mellett sem lehet kizárni teljesen a port a könyvtárból, tisztogatni kell, de hogy hányszor és milyen módon, azt a gyakorlat fogja megmutatni. 14° Külsőknek ne adjanak könyvet olyan célból, hogy a lakóhelyükre vi­gyék; a mieinknek ellenben, ha a maga útján kérik, a tudományos bizottság javaslata alapján a perjel fölmentést adhat. 15° Megszabott hivatalos órákat nem jelölnek ki, azonban a kusztoszok egyezzenek meg egymás közt, hogy egy közülük legyen mindig a könyv­tárban, de legalább a monostorban." 1839-40-ben készült el az az Index, amely az 1817 és 1837 között folya­matosan készült hat hatalmas katalóguskönyv mutatója. A hat kötetben a következő beosztás szerint vannak a könyvek feltüntetve: I. Theologia II. Mathesis, Philosophia, Physica, Medicina III. Philologia IV. Jurispru­dentia V. História VI. In Bibliotheca Chrysostomus Novakiana, In Bibli­otheca Berghoferiana. Ez a kimutatás 36 017 volument tüntet föl. Az 1842. évi nagykáptalan ismét foglalkozik a könyvtárral. Kimondja, hogy a könyvtár a szerzetesház kiemelkedő dísze, s éppen ezért a könyv­táros legyen tudatában annak, hogy nagy kincset bíztak a gondjaira. Ugyanakkor meghatározták azokat a tudományágakat, amelyekben első­sorban kell gyarapítani a központi könyvtárat, s ezek között szerepel a Lite­ratura patria, azaz a hazai irodalom, mert "gyalázat lenne, ha ez hiányozna a könyvtárunkból". Ugyanekkor hoznak határozatot arról, hogy a könyvtár, de az egész főmonostor is, villámhárítókkal szerelendő fel. Ezekből az évtizedekből nagyobb hagyatékokról is van tudomásunk: Frank György győri kanonok, Schober Ev. János pozsonyi nagyprépost, Paintner Mihály rátóti prépost, Berghoffer Mihály győri nagyprépost és má­sok hagyják könyveiket Pannonhalmára, tudván, hogy ott "pretio et amore habentur", becsben tartják és szeretik a könyveket. Néhány érdekesebb vásárlásról is ad hírt például a kert gondnoka: 1831. május 11-én: "Dr. Spix és Martius' Nagy botanic. munkája 150 arany áru megérkezék. ... melly a' Brasiliai Plántákat és állatokat foglalja magában 12 darab s boltbeli ára 1051 f 36 xr. ezüstben, mivel 150 aranyat adatott érte, melly 645 forintot tesz, vételben a' nyereség 376 ezüst forint". 1836. május 21-én ezt olvas­hatjuk: "Bécsbe megküldém a' 80 pengő forintot Kietaibel munkájáért". 35

Next

/
Thumbnails
Contents