Esztergom Évlapjai 1994
GÁSPÁR GABRIELLA: Az olvasóközönség társadalmi összetétele a reformkort megelőző időszakban
GÁSPÁR GABRIELLA Az olvasóközönség társadalmi összetétele a reformkort megelőző időszakban A társadalmi haladás és ezzel összefüggésben a művelt olvasóközönség megteremtésének igénye a XVIII. század végén jelent meg a hazai felvilágosodás eszmeköréhez kapcsolódva. A művelt olvasóközönség - amit Decsy Sámuel 1790-ben még hiányol 1 - a XIX. század elején, a magyar polgárosodás első, kevéssé látványos szakaszában kezdett kialakulni. A háttérbe szorított politikai nyilvánosság helyett az irodalmi, 2 majd később a tudományos nyilvánosság kezdett testet ölteni a század első évtizedeiben újra induló magyar sajtó hasábjain. A művelt közönség kialakulása, mint a közvélemény társadalmi előalakja, a hazai polgári nyilvánosság formálódásának első fázisát jelzi. Az olvasóközönség kialakulásának folyamatát az Erdélyi Múzeum (1814-1819) és a Tudományos Gyűjtemény (1817-1841) előfizetőin keresztül követhetjük. Mindkét folyóirat éves listákat közöl az előfizetőkről, jelen dolgozatban azonban csak a Tudományos Gyűjtemény olvasóközönségével foglalkozom. A Tudományos Gyűjtemény volt az első "modern" folyóiratunk, mivel önfenntartó volt, a kiadó a lapot saját költségén nyomtatta ki, és az íróknak, szerkesztőknek tiszteletdíjat fizetett. 3 Ezzel szemben az Erdélyi Múzeum folyamatosan anyagi nehézségekkel küzdött, és Döbrentei Gábor nem volt képes a lapot fenntartani a mecénások segítsége nélkül. A kolozsvári kiadvány célja elsősorban a nemzeti nyelv és kultúra terjesztése volt (ennyiben a XVII. sz. végi folyóiratok szerves folytatása volt), tekintet nélkül a közönség változó igényeire. Trattner János a Tudományos Gyűjtemény kiadója pedig már 1818-ban megfogalmazta. "... már nem annyira veszik a románokat, anekdotákat, históriákat és másefféle mulattató könyveket, mint inkább a tudományos és tanító könyveket, úgymint utazásokat, geográfiákat, statisztikákat stb...". 4 A havonta rendszeresen megjelenő Tudományos Gyűjtemény is hozzájárult az Erdélyi Múzeum megszűnéséhez, nemcsak profiljával, hanem azzal is, hogy végképp eldöntötte az irodalmi központ kérdését. 5 A Tudományos Gyűjtemény megjelenése határkő volt a magyar tudomány fejlődésében is, mivel ez volt az első folyóiratunk, amely csak a tudományok köréből közölt írásokat. Trattner szavai és a folyóirat olvasottsága (amely az előfizetők számának többszöröse) bizonyítani látszik azt, hogy az 1810-es évek végére Magyarországon is kialakult az a művelt olvasói réteg, amelyet már nem kell "ránevelni" az irodalomra, sőt képes el107