Esztergom Évlapjai 1994

GÁSPÁR GABRIELLA: Az olvasóközönség társadalmi összetétele a reformkort megelőző időszakban

tartani egy tudományos folyóiratot. Joggal feltételezhető tehát, hogy az 1820-as évekre kialakult hazánkban a polgári nyilvánosság első szakaszát reprezentáló olvasóközönség. Dolgozatomban ennek az olvasóközönségnek az összetételét szeretném bemutatni a Tudományos Gyűjtemény előfizetőinek társadalmi megoszlásának mintáján. A kutatás első szakaszában csupán a folyóirat első nyolc évét, az 1817-1824-ig terjedő időszakot vizsgáltam. Az első nyolc évben nincs a folyóiratnak hazai konkurrense (az Erdélyi Múzeum utolsó két évét leszámítva), így a Tudományos Gyűjtemény előfizetői a korabeli olvasóközönség egyfajta mintáját adják. Nem foglalkozom a folyóirat életében bekövetkezett szerkesztőváltásokkal, sem azzal, hogy ezek miként érintették a folyóirat színvonalát.

6 Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a Tudományos Gyűjtemény nemcsak sajtótörténeti szempontból jelentős, hanem a reformkort megelőző évtized tudományos életének is fontos dokumentuma. Az éves előfizetői jegyzékek számítógépes feldolgozása (az SPSS, társadalomtudományi elemző programmal készült) során a nyolc év összes előfizetőjét évenként nevek szerint azonosítottam és figyelembe vettem a személyek nemét, rangját, címeit, egyházi tisztségét, foglalkozását, szakismereteit, tudományos fokozatát, lakóhelyét és az előfizetés éveit. Nem térek ki azonban sem a szakismereti, sem a területi megoszlásra, továbbá a társadalmi összetétel évenként bontott vizsgálatára sem. A területi megoszlás korrekt vizsgálatára csak az 1830-as évektől nyílik lehetőség, mivel ettől kezdve közli az előfizetőket vármegyék szerinti bontásban a folyóirat. (Az első nyolc évben csupán az előfizetők 42 %-a közli lakóhelyét.) A társadalmi összetétel évenkénti változásainak értelmezéséhez pedig hoszszabb időszak vizsgálata és a többi újonnan megjelenő folyóirat olvasóközönségének összehasonlító kutatása szükséges. A Tudományos Gyűjtemény első nyolc évében az előfizetők együttes száma 2150, ebből 2035 fő természetes személy és 115 intézmény, illetve társaság. Az előfizető személyek 32 nő kivételével, gyakorlatilag a férfiakat jelentik. Az intézményi előfizetőket és a társaságokat (nem jogi személyek), az előfizető személyektől különválasztva vizsgáltam, mivel ezek foglalkozási csoportokba nem illeszthetők, illetve csak ott, ahol maga ez az ismérv a társaság vagy intézmény szerveződésének alapja. Az intézmények (105) nagyrészét az egyházi szervezetek (44) adják, utána következnek az iskolák (30), a városok (20), majd a könyvtárak (6) és végül a postahivatalok (4) és a linzi könyvesbolt. Az iskolák közül 22 egyházi intézmény, 8 pedig világi kezelésű. A megrendelő iskolák középfokú és felsőfokú oktatási intézmények általában, de közéjük soroltam az előfizetői diákévfolyamokat és a professzorok csoportos rendeléseit is, melyek az adott iskolához kötötten jelennek meg. A könyvtárak közül 3 egyházi kezelésű, ezekkel együtt az egyházi szervezetek és iskolák rendelései elérik az előfizetői intézmények 66 %-át. Az egyházi intézmények 80 %-a (55) a katolikus egyházhoz tartozik: 37 szervezet, 16 iskola és 2 könyvtár. A világi intézmények (36) között 20 várost, 8 iskolát, 3 könyvtárat, 4 postahivatalt és 1 könyvesboltot találunk. A városok megrendelései az intéz108