Esztergom Évlapjai 1994

TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ ÉVA: Könyvkiadás, könyvterjesztés, olvasás Komárom és Esztergom vármegyében (1705-1849)

Könyvterjesztéssel a korábbi századokban a nyomdászok és a könyvkötők foglalkoztak, majd a XVIII. század végefelé, amikor a kereslet már önálló megélhetést tudott biztosítani, kezd kialakulni a könyvkereskedelem szervezete. Az 1772-es helytartótanácsi rendelet jelentette a szakma önállósulását, szigorú feltételeket szabva a könyvkereskedők elé.

5

4 A 14 pontból álló rendtartásnak a könyvkereskedők szakképzettsége emelése, a konkurencia visszaszorítása, a kereskedelem virágzásának a biztosítása volt a célja. Ezzel azonban nem változott meg gyökeresen a helyzet, a könyvkötők továbbra is foglalkoztak könyvterjesztéssel, sőt ekkor kezd kialakulni a bizományos könyvterjesztési forma is.

5

5 A könyvtermésről való tájékozódást az 1780-as években kialakuló időszaki sajtóban közzétett hirdetések, könyvismertetések előtt, de még utána is - elsősorban a könyvkötők tájékoztatására - a bibliográfiák elődeinek is tekinthető, a nyomdászok által kiadott könyvjegyzékek szolgálták. A könyvkereskedelem önálló szervezete lényegében a nyomdászok és a compactorok könyvterjesztői tevékenysége mellett alakult ki, velük szoros együttműködésben. 1792-ben már öt könyvkereskedő működött Pesten,

5

6 de más helységekben is megnőtt a számuk. Megmaradt azonban továbbra is a hagyományos módszer, a vásárokban való árusítás. Az országos és hetivásárok, vagy ahogyan akkor nevezték: "sokadalmak", alkalmával főleg a naptárak és a ponyvatermékek voltak kelendők, de más, komolyabb könyvek is kerültek "ponyvára". A Komárom megyei könyvterjesztésről csak szórványos adatokkal rendelkezünk. Töltési István, a könyvkötőből lett nyomdász, nyilván maga terjesztette kiadványait. Utóda, Turótzi Mihály, aki Komáromban megjelent könyveinek impresszumában is megőrizte a "komáromi compactor" elnevezést, kevés kiadványa talán azt bizonyítja, hogy a nyomdászat mellett jövedelmezőbb volt számára a könyvterjesztés. Ugyanebben az időszakban működött Komáromban Szász Gergely is. Tevékenységéről Gárdonyi Albert

5

7 tanulmánya alapján szerezhetünk tudomást a tankönyvkiadási szabadalommal rendelkező, pesti Nottenstein György nyomdásszal való elszámolási peres ügye kapcsán, akivel 1729-1731 között állott üzleti kapcsolatban. Gárdonyi ugyanott említi Asztalos Mihály és Stieber esztergomi plébános nevét is - az országos adatok között - akik a Helytartótanács 1775. február 3-án kelt leirata értelmében az Egyetemi Nyomda jezsuita termékeinek értesítésére kaptak megbízatást. Csűrös Ferenc

5

8 1 759-ben Jókai Mihály komáromi könyvkötőről tesz említést, aki Jókai Mór édesapjának öccse volt. Fülöp Géza

5

9 Mossótzi Institoris Gábor bokodi könyvkötőről ír, aki 1792-ben pesti könyvkötői és kölcsönkönyvtári engedélyért folyamodott; egyben az ő nevéhez fűződik az első pesti magyar könyvkereskedés megnyitása is. Wéber Simon Péternek Pozsonyon kívül Pesten is volt könyvkereskedése, a Hatvani kapu környékén,

6

0 ezt a tényt Kazinczynak id. Ráday Gedeonhoz írott levele is tanúsítja.

6

1 Szinnyei József szerint

62 Komáromban is nyitottt üzletet, azonban ezzel kapcsolatban nem találtam adatokat, a Mindenes Gyűjtemény sem említi, sőt monográfusa, Milena Cesnaková Michalcova sem.

6

3 A lapban 1790-ben

6

4 Péczeli József koronáról írott könyvéről közzétett hirdetés, hogy ti. a könyv "Találtatik Komáromban és Pesten [...]" - még nem bizonyítja a komáromi kereskedés meg100