Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

tékletesség és okosság allegóriájának olasz mester által készített freskóival. A szenzációs eredmények megtekintésére Gömbös Gyula is a helyszínre utazott. A látogatás nyomán levelet intézett Serédi Jusztiniánhoz, melyben tudomására hozta, hogy a magyar kormány „kötelességének tartja a kimagasló nemzeti műemlék teljes helyreállítását, és ... elhatározta, hogy rendelkezésre bocsátja az árpádházi királyok esztergomi palotájának művészi helyreállításához szükséges hitelt és felkérte a kultuszkormányzatot, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának e munkálat végrehajtására az utasításokat és felhatalmazást olyképpen adja meg, hogy a helyreállítás munkálatai Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján 1938-ban lehetőleg befejezéshez jussanak" (84.). A levél természetesen nem maradt hatástalan. A feltárással párhuzamosan megindultak a Várhegy egyéb területein is a rendezési munkálatok. A terveket Hesz Lajos budapesti építész készítette, a helyszíni munkálatokat Borhidy István irányította. A Bazilika háta mögötti régi falra 90 cm-es mellvédet építettek, restaurálták a várőr lakását, rendbehozták a Szulejmán kaput, a víztorony helyén teraszt alakítottak ki. A szeminárium fakerítésénél álló régi WC-t lebontották, helyébe új, korszerű került, hasonlóképpen jártak el a régi kocsiszínnel és mosókonyhával, valamint a Szent István kápolna maradványaival. E közben menetrendszerűen folyt a leletek konzerválása, melyet részben Mauró Cav. Pellicoli milánói művész, részben pedig Dex Ferenc és Magasi Németh Gábor végzett. Az ásatások mérnöke Várnai Dezső volt. Európa megélénkült érdeklődését mutatja, hogy 1936 áprilisában dr. Gerevich Tibor vezetésével 30 tagú műtörténész és régész társaság látogatta meg az ásatásokat. A vendégek között volt többek között Bartolomeo Nogara, a vatikáni múzeum igazgatója, Leo von Puywelde, a belga királyi múzeumok igazgatója, továbbá Sir Eric Maclagan londoni múzeumigazgató. Az eredmények nyomán újabb konkrét intézkedés született. A VKM. 1936 végén a várat az 1881. évi X^XIX. t. c. alapján felvette a fenntartandó műemlékek sorába. Ezek után nem meglepő a tény, hogy 1937-ben még a megnyitás előtt 35 ezer látogatója volt az ásatásoknak. A siettetett ütemben végzett munkálatok végülis határidőre befejeződtek. 1938. augusztus 15-én hatalmas ünnepség keretében, Horthy Miklós kormányzó, József, Albrecht és József Ferenc főhercegek, Teleki Pál kultuszminiszter, Glattfelder Gyula csanádi püspök, Kornis Gyula képviselőházi elnök. Imrédy Béla miniszterelnök, Angelo Rótta pápai nuncius jelenlétében átadták a nagyközönségnek. Az avatóbeszédet Hóman Bálint mondta. A munkálatokban élenjárók jutalma sem maradt el. Dr. Lepold Antal az Akadémia levelező tagja lett, Zachetti Ferenc kőműves munkavezető, Mandasitz Károly és Debnárik János kőművessegédek, Szakály István munkavezető és Szmilkó Péter napszámos pedig megkapta a magyar bronz érdemérmet. A munkálatokat műemléki szempontból irányító dr. Gerevich Tibor megvalósulva láthatta azt a gondolatát, amelyet 1935-ben éppen Esztergomban fejtett ki a Katolikus Nyári Egyetemen a műemlékvédelemmel kapcsolatban. Miután elvetette a francia konstruktív felfogást, melynek értelmében mindent visszabontottak az eredetiig és azután újraépítették, 85