Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

s elvetette a csak konzerválni akaró historikusok nézeteit, kifejtette a véleménye szerinti helyes megoldást, mely szerint az a jó: „... hogyha a meglévő műemlékekből fölépítenek annyit, amennyit azok éppen lehetővé tesznek anélkül, hogy bármi új dolgot is hozzátennének" (85.). Ezzel véget ért a Régészeti és Történelmi Társulat részvételével indult nagy vállalkozás. A Társulat teljesítette hivatását. Létrehozta rangos gyűjteményét, közreműködött két monográfia megírásában, s aktív részese volt az Esztergomi Királyi Vár feltárási munkálatainak. Arról a legkevésbé tehet, hogy a múzeumért vívott küzdelemben végül sem a \ örvényhatóságtól, sem a várostól nem kapta meg azt a segítséget, amelynek révén gyűjteménye a város első polgári alapítású és fenntartású múzeuma lehetett volna. E lehetősége megvolt a városnak és a vármegyének, élni azonban, sajnos, nem tudott vele. így 1900-tól fokozatosan elmaradt az országos irányítás követelményeitől. Helyzete csak azt követően változott, hogy föladta önállóságát, és beolvadt a prímási gyűjtemények sorába. A negyvenes évek elején vezetői közül néhányan meghaltak, mások 1946 után külföldre, vagy más városba távoztak. Így működésének folytatására a felszabadulást követően nem került sor. A gyűjtemény 1948ban állami tulajdonba került, s ma Balassa Bálint Múzeum néven folytatja munkáját. 86