Esztergom Évlapjai 1988
Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)
dr. Lepold Antal, Bajor Ágoston, Einczinger Ferenc és mások képviselték a társulatot. Az egyre erősödő társulati közösség az ásatások elvégzésén és a múzeum újbóli megnyitásán túl néprajzi múzeum, illetve gyűjtemény létesítését, díszközgyűlés tartását, valamint egy szobrokból, domborművekből álló emlék-együttes tervének kidolgozását vállalta. Ennek helye elképzelésük szerint a városháza árkádsora alatt lett volna. A tervből — az országos szervek hozzájárulásának hiányában — végül nem lett semmi. Az ásatások, a jubileumi kiadvány és a díszközgyűlés megtartása jelzi számunkra a további elképzelések következetes végrehajtását. Az 1938. évi díszközgyűlésen dr. Lepold Antal az ásatásokról, a Bazilika kincstáráról és a múzeumok anyagának gyarapodásáról szólt, majd dr. Balogh Albin adott tájékoztatást a külföldi vendégek esztergomi látogatásairól. Végezetül Sinka Ferenc Pál tartott előadást Szent István édesanyjáról, Saroltáról. Újabb adatokkal már csak 1941-ben találkozunk, amikor június végén tartott választmányi ülésükön újabb emlékkönyv kiadását határozták el, ezúttal a társulat megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, 1944-re gondolva. A terv megvalósítására azonban már nem került sor, amiben a háborún .kívül nyilván közrejátszott az is, hogy 1943-tól a kormányzat részéről egyre erőteljesebben szorgalmazták az egyesületek öszszevonását. Ennek nyomán 1943 decemberében már szinte elkerülhetetlenül vetődött fel a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság és az Esztergom-vidégi Régészeti és Történelmi Társulat egyesítésének igénye Balassa Bálint Történelmi és Művészeti Társulat néven. Az egyesülésre azonban nem került sor. Törekvések a monográfia megírására Az országos és helyi fejleményekből már az 1880-as évek végén az 1890-es évek elején érzékelhető volt a készülődés a közeledő milleniumra. Kiemelkedő jele volt ennek az az érdeklődés, amely a kiadványok előkészítése iránt nyilvánult meg a különböző fórumokon. A központi kezdeményezések egyike a „Magyarország vármegyéi és városai" című monográfia-sorozat volt, Sziklay János felelős szerkesztővel az élen. Sziklay a városhoz intézett levelében 1000 korona hozzájárulást kért azzal a megjegyzéssel, hogy a szerkesztőbizottság az esztergomiak által kijelölt szakírókat kéri majd fel tanulmányok írására. A tanács március 13-án tartott ülésén úgy döntött, hogy a társulatnak adja ki a kérést véleményezés céljából. A választmány május 28-án Sziklay előterjesztésében tárgyalta az ügyet. Kruplanicz az Abaúj-Torna vármegyei kötet egy részletének ismeretében támogatásra ajánlotta a kérést. Pór Antal szintén, mivel annak célja egybe esik a társulat törekvéseivel. Egy lényeges megjegyzése azonban volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a társulat nem népszerű, hanem tudományos értékű művet kíván majd megjelentetni. Ennek megírásához azonban hosszú időre van szükség. Addig is jó lesz a millennium idejére megjelenő kötet. Végezetül döntés született a kérés támogatásáról és az írásra alkalmas személyek felkutatásáról. A feladatok egy bizottságra bízták, melynek vezetésére Walter Gyulát kérték fel. 69
