Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

Régészeti és Történelmi Társulat is képviseltette volna magát Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel az élén, amikor a miniszter betegségéről, majd egyéb elfoglaltságáról értesülve, az ülést s az emléktábla avatását bizonytalan időre elhalasztják. Az 1926-os közgyűlésen a Mohácsi vész 400. évfordulójáról 1927-ben pedig a Szent Ferencrendiek esztergomi letelepülésének centrumáról emlékeztek meg. Az évtized folyamán még két ízben foglalkoztak emléktáblák elhelyezésének gondolatával. Előbb 1929-ben, amikor a városháza két szélső oszlopán elhelyezendő táblák szövegének megírására hirdettek pályázatot. (Közülük az egyik a város, a másik a városháza történetét foglalta volna össze röviden.) Az 1930-as esztendő meghozta az első emléktábla-avatást. A Társulat — a közelgő Szent Imre év nagyszámú lengyel látogatójára gondolva — táblát helyezett el Szobieszky emlékére a Lipót bástya falában. Ezt, Lepold Antal beszédét követően, Hlond Ágoston lengyel bíboros szentelte félj mintegy 500 lengyel vendég és a Mária kongregációk jelenlétében. A tábla latin nyelvű szövegének magyar jelentése a következő: „Esztergom polgárai állították e követ a lengyelek dicső királya, Szobieszky János emlékének, aki a kereszténység ellenségeit Párkánynál legyőzvén, mint győztes városunkba bevonult és a Bakács-kápolnában Istennek hálát adott." (38). A következő jelentősebb eseményre akkor került sor, amikor 1932ben — születésének 200. évfordulója alkalmából — felavatták Katona István emléktábláját. Ezt 1933-ben a török alóli felszabadulás 250. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek követték. Mindkettőt az akkor már hét esztendeje működő Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társasággal közösen valósították meg. Ennek kapcsán a Magyar— Lengyel Egyesület Szobieszky-emlékművet állított, a két esztergomi társaság pedig kétnapos tudományos ülést rendezett. Az ünnepség első napjának estéjén a gimnázium dísztermében dr. Lepold Antal tartott előadást „A párkányi csata esztergomi topográfiája" címmel. Másnap délelőtt a Bazilikában rendezett szentmisén szintén az évforduló jelentőségéről beszéltek, utána kiállítást nyitottak a régészeti múzeum török emlékeiből. Az Esztergom Evlapjai 1933. évi 1—2. száma 160 oldalas jubileumi kiadványként foglalta össze az eddigi kutatások eredményeit. A múzeum, melynek sorsáról a következőkben még részletesebben írunk, 1934 decemberében beolvadt a Keresztény Múzeum szervezetébe. E lépés nyomán ismét szükségessé vált a Társulat újjáalakítása. Az e célból összehívott közgyűlésen újjáválasztották tisztikarukat (39.), melynek elnöke dr. Lepold Antal, igazgatója Sinka Ferenc Pál, régészeti osztályának elnöke dr. Balogh Albin, történelmi osztályának elnöke dr. Zákonyi Mihály, pénztárnoka Mátray Gyula, ügyésze dr. Gróh József, számvizsgálói pedig Brenner Ferenc és Einczinger Ferenc lettek. Időközben megkezdődtek a Várhegyen a nagy ásatások, amelyek új feladatot adtak a társulatnak. Az Esztergom Évlapjainak szerkesztését ezzel együtt folytatták. Ugyanebben az esztendőben, 1935 végefelé alakult meg a Szent István-év előkészítő bizottsága, amelyben dr. Balogh Albin, 68