Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

erre Bars és Hont vármegyéket is. A munka eredményeként 1899-ben már negyven különböző településről volt tagja a társulatnak. Elhatározták azt is, hogy március 31-én előadást szerveznk Payer Gyulának az északi sark kutatójának közreműködésével. Az egyórás német nyelvű előadás csak kevesek számára volt érthető, így a többség az ezt követő hangversenyre mentette át energiáját. Az anyagilag sikeres, de erkölcsileg lényegében megbukott előadás egy esztendőre megszakította a társulatnak ezt a fajta tevékenységét. A következő felolvasást Török István pilismaróti plébános tartotta 1896. április 23-án: „Emlékezés a pálosokról" címmel. A sort Czobor Béla, a Műemlékek Országos Bizottságának előadója folytatta. Öt Walter Gyula követte az Ákos-palotáról szóló előadásával. Két esztendővel később. 1899-ben ismét Török István tartott előadást Pilismarót története címmel. Soros közgyűlésüket 1900 márciusának elején tartották. Ezen újjáalakították a választmányt (24.). Az idős és betegeskedő Kruplanicz Kálmán ebben a névsorban már nem szerepelhetett. Tavasszal még küldöttséggel vettek részt a főispán jubileumának megünneplésén, de decemberben már temetésére készülve gyászolták támogatójukat. 1901. január 24én tartott választmányi ülésükön elhatározták, hogy a ravatalára elhelyezett koszorún kívül is jelét adják emléke nagyrabecsülésének, s előadásban méltatják érdemeit. Űjból felvetődött, s egyben utoljára, a korábbiról elhalasztott régészeti kiállítás megrendezésének gondolata. Egy éves határidővel és 1—1 arany díjjal újabb pályázatot írtak ki a diákoknak: Némethy Lajos múzeumőr pedig beszámolt a régiségtár gyarapodásáról. Végül Pór Antal vezetésével bizottságot hoztak létre, hogy ez válassza ki a történelmi személyiségeket, akik az esztergomi utcák névadói lehetnek. A bizottság által kidolgozott javaslatok egy részét elfogadták, és a következő években megvalósították (25.). A társulat tevékenysége és kisugárzó hatása azonban egyre inkább szűkült, nem utolsósorban az elnökfőispán halála következtében. Dr. Kőrössy László augusztusban közreadott írásában felpanaszolja, hogy csak diplomás értelmiségiek érdeklődnek a társulat iránt, a polgárok sajnos távolmaradnak. Az egyre erőteljesebb pangást mutatja, hogy két évig nem tartottak választmányi ülést és 1901 óta közgyűlést. Az 1904. május 4-én tartott választmányi ülésen Pór Antal „.. .sajnálattal constatálta, hogy az érdeklődés a társulat iránt mennyire aláhagyott, minek egyik bizonyítéka, hogy midőn oly hosszú idő után tart ülést a választmány, a tisztviselőkön kívül annak csak két tagja jelent meg" (26.). Némethy Lajos beszámolt a vásárlásokról, és bemutatta a leltárakat. A pénztáros sajnálattal közölte, hogy a tagok az egyesületi élet megszakadása miatt elzárkóztak a tagdíjfizetés elől, ami komolyan veti fel a társulat esetleges megszűnésének veszélyét. Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy május 29-re összehívják a közgyűlést, melyen határoznak a társulat sorsa felől. Az esztergomi problémákat érzékelték a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségén is. Ott a fő bajnak a múzeum elhelyezésének megoldatlanságát tartották. E feladat megoldása mellett Fraknói Vilmos főfelügyelő szerint „.. .módot kellene találni arra, hogy a múzeumot fenntartó társulat az eddiginél nagyobb elevenséggel igyekezzék az érdeklődést a múzeum ügyei 63