Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

nyada kizárólag a millenniumra koncentrálta tevékenységét — írta. Esztergomnak azonban addig még olyan fontos feladatokat kell megoldani, mint a méltó megemlékezés Balassa Bálint halálának 400. évfordulójáról. Felvetődött az a gondolat is, hogy az alakuló társulat vonja be hatáskörébe a Garam és az Ipoly völgyét is. Garamszentbenedeken Bars vármegye vezetői állítólag úgy nyilatkoztak, hogy saját társaságuk életképtelensége esetén szívesen csatlakoznak az esztergomihoz. Hont vármegyében pedig a jelek szerint akkor még egyáltalán nem mutatkozott alakulási kedv, ami csak megerősítette az együttműködés esélyeit. Az esztergomiak mozdulására felfigyelt a Magyar Történelmi Társulat is, s a Századok készséggel ajánlotta fel az alapító felhívás szövegének közlését. Ilyen előkészítés után valóban nem volt más hátra, mint az alapszabály tervezetének közreadása. A tervezetet Récsei Viktor — a Sopron megyei társulat alapszabályának szerkesztője — állította össze, és hozta nyilvánosságra. Sajnos Récsei Pannonhalmára történt áthelyezése miatt a későbbiek során nem vehette ki részét tevőlegesen is a társulat munkájából. Szellemi hatása azonban, mint azt később még érinteni fogjuk, pozitív nyomokat hagyott a múzeumi anyaggyűjtésen. A vármegyeháza nagytermében Kruplanicz Kálmán főispán elnökletével 1894. július 22-én 11 órai kezdettel tartott alakuló ülésen a 120 jelentkezőből közel harmincan vettek részt (22.). A hat napirendi pont megtárgyalását követően úgy döntöttek, hogy bizottságot hoznak létre az alapszabály véglegesítésére. A tisztségviselők megválasztását későbbre halasztották. Az alakuló közgyűlésre az alapszabály belügyminiszteri jóváhagyását követően 1895. február 3-án került sor, s ezzel immár hivatalosan is megkezdődhetett az alapszabály második paragrafusában megfogalmazott cél megvalósítása, mely szerint „Esztergomban és vidékén (Esztergom, Bars és Hont vármegyékben) lévő ős-, ó- és középkori régiségek felkutatása és gyűjtése, ajándékozás, vásárlás, becserélés és ásatások eszközlése útján, s azoknak a társulat székhelyén alapítandó régiségtárban való közszemlére s tudományos célra szolgáló rendszeres felállítása. A történelmi kutatás az illető vidék, elsősorban Esztergom megye és város monográphiájának előkészítésére és megírására irányul" (23.). A társulat fővédnöke Vaszary Kolos hercegprímás; díszelnöke Knauz Nándor püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja; a történeti osztály elnöke Pór Antal apátkanonok, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; igazgatója dr. Walter Gyula hercegprímási titkár; a régészeti osztály elnöke és egyben ügyvezető elnök Kruplanicz Kálmán főispán; múzeumőr Némethy Lajos főegyházmegyei könyvtárnok; I. titkár Rózsa Vitái bencés főgimn. tanár; II. titkár Brenner Ferenc takarékpénztári tisztviselő; pénztáros dr. Prokopp Gyula; jogtanácsos dr. Burián János ügyvéd lett. A társulat ügyeit ez a vezetés intézte egészen a századfordulóig. Az új választás előtt csak Knauz Nándor vált ki halála miatt, s Brenner Ferenc mondott le tisztségéről 1897-ben. Helyét O'sváth Andor városi allevéltáros töltötte be a későbbiek során. Az 1895. február 28-án tartott választmányi ülésen felkérték Kruplanicz Kálmán főispánt arra, hogy tegyen lépéseket a vármegye területén lévő községeknek a társulatba történő belépése érdekében, s buzdítsa 62