Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

tc. alapján — a Magyar Gyűjtemény egyetem vette át, ami döntő változást hozott a vidéki múzeumok és könyvtárak fejlődésére nézve. Az új tudományos közgyűjteményi együttes magában foglalta az Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumot, valamint a Országos Magyar Iparművészeti Múzeumot, továbbá — bizonyos jogfenntartással — a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárát, a Konkoly Thege féle Országos Csillagvizsgáló Intézetet, valamint az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központot több hazai és külföldi kutatóintézettel egyetemben. A tudományos életnek ez a közgyűjteményi központja olyan erőt képviselt, amelyre — létrehozói szerint — biztosan rá lehetett bízni a vidéki közgyűjtemények felügyeletét és szakmai irányítását is. Megkezdődött egy törvénytervezet előkészítése, mely valamenynyi közgyűjteményt a Gyűjteményegyetem hatáskörébe utalt. „A korábban három kultuszminisztériumi ügyosztály és a Belügyminisztérium hatósága alá rendelt nagy nemzeti gyűjtemények központi irányítására hivatott új autonóm szerv feladata a meglévő közgyűjtemények egymáshoz való viszonyának, gyűjtési és feladatkörüknek tisztázása, a specializálás túlzásbavitelének megakadályozása, a gyűjteményhálózat teljes kiépítése, kultúrpolitikai, valamint adminisztratív irányítása s a létfenntartáshoz és jövő fejlődéshez szükséges anyagi eszközök megszerzése." (15.) Az teljesen világossá vált erre az időszakra, hogy a vidéki múzeumok adminisztrációjuk kiépítetlensége és a múzeumegyletek anyagi gyengesége miatt képtelenek hivatásuk betöltésére. Gátolta a fejlődést az is, hogy a törvényhatóságok támogatása esetleges és rendszertelen volt. Többnyire a nemtörődömség jellemzi ezt a kapcsolatot, legalább is a törvényhatóság részéről. Igen fontos feladatként jelentkezik a húszas évek közepén, éppen a Gyűjteményegyetem létrehozásához kapcsolódva ,... .a fejlődésre képes múzeumok, köztük a muzeális értékű iskolai gyűjteményeknek az egységes szempontok szerint irányított országos muzeális szervezetbe s a magyar tudományosság munkaszervezetébe való organikus bekapcsolódása." (16.) Az átszervező munka folyamán arról kívántak gondoskodni, hogy a helyi múzeumok anyaga holt raktári állapotából a közművelődés, „.. .a vidéki kultúrélet, a szélesebb néprétegek műveltségét célzó szabadoktatás gócpontjaivá fejlesztessenek." (17.) A vidéki múzeumok fenntartását, fejlesztését, adminisztrációs és közművelődési célú költségeinek fedezését, a foglalkoztatottak számának emelését, a tudományos munka végzéséhez, az ásatásokhoz, vásárlásokhoz szükséges költségek biztosítását állami feladatnak, az irányítást és ellenőrzést pedig az országos szakgyűjtemények feladatának tartják. Továbbra is megoldatlan maradt az egyházi gyűjtemények és az iskolai gyűjtemények felügyeletének, szakmai irányításának kérdése. Ezeket az elképzelések szerint önálló múzeummá kellene kiépíteni; ahol pedig ez nem lehetséges, ott az a célszerű, ha beépülnek az adott területen lévő nagyobb múzeum anyagába. Klebelsberg Kunó tervezete végül elkészült, és az 1929. évi XI. t. c.-ben öltött testet. Ez kimondta, hogy a közgyűjtemények tudományos, művészeti és közművelődési szempontból a VKM főfelügyelete alatt álla58