Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

nek, az alapszabályok módosítását vele kellett előzetesen egyeztetniük, ugyanígy az épületátalakítási terveket is; végül lehetőséget kellett adniuk az ellenőrzésre. További lényeges eleme volt a szabályozásnak az, hogy megállapította a múzeumigazgatók jogállását és feladatkörét. A Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó múzeumigazgatói állások állami tisztviselői állásnak minősültek. Ebben a helyzetükben „.. .az igazgatásuk alatt álló régiséggyűjtemény szervezeti szabályzatának keretén belül a gyűjteményt fenntartó hatóságnak vannak alárendelve, s a gyűjtemény épségéért neki tartoznak felelősséggel. Szolgálati és fegyelmi tekintetben azonban, állami tisztviselői jellegükből kifolyólag a VKM-nek, általa a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének vannak alárendelve és hivatalos állásukkal járó jogok és kötelességek tekintetében rájuk nézve az állami tisztviselőkre vonatkozó törvényes intézkedések a mérvadók." (13.) E szerteágazó feladatkör megoldhatósága érdekében meghatározták a tanács összetételét is. Tagjai lettek a következők: a VKM-ből 3 fő, továbbá a Belügyminisztériumból, az Igazságügyminisztériumból, a Földművelésügyi Minisztériumból, a Kereskedelemügyi Minisztériumból és a Honvédelmi Minisztériumból 1—1 fő: az Országos Közoktatási Tanács, a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács, a Műemlékek Országos Bizottságának elnökei, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője, helyettese, a központi, a vidéki felügyelők és az előadók; a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, az Országos Magyar Iparművészeti és Képzőművészeti Múzeum igazgatója; az Országos Levéltár, a Budapesti és a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal igazgatói; az Erdélyi Múzeumegylet Kolozsvári Gyűjteményének kiküldötte; a Dunántúli Közművelődési Egyesület, a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyar Szövetség és a Szabad Tanítás választmányának kiküldötte; az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszermúzeum elnöke, valamint a Népiskolai Ifjúsági Könyvtárak Bizottságának elnöke. A Tanács élén a tagok közül választott és a VKM által megerősített elnök állott, akinek helyettese a Főfelügyelőség országos főfelügyelője volt. Az operatív funkciót betöltő Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének munkáját a császár és kiráftf által — a VKM előterjesztése alapján — kinevezett főfelügyelő irányította, munkatársai a helyettes főfelügyelő, a központi és vidéki felügyelők és az előadó voltak. A feladatok pontosítása, a hatáskörök és a személyi összetétel tisztázása nyomán azt remélték a művelődésügy országos vezetői, hogy a szervezet képessé válik a hozzátartozó intézmények irányítására. A Tanács összetételében 1912-ben némi létszámmódosulás következett be. Ez azonban a lényeget, azaz az összetételt nem érintette. Az irányítás újragondolására csak évekkel később, a Tanácsköztársaság időszakában, majd ezt követően Klebelsberg Kunó minisztersége alatt, a Gyűjtemény egyetem létrehozása kapcsán került sor. A Wlassics Gyula kultuszminiszter által 1897-ben életrehívott Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát és Felügyelőségét állampénzügyi okokból 1922-ben feloszlatták (14.). Funkcióját — az 1922. évi XIX. 57