Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

esztergomi főegyházi kincstár és levéltár befogadására szolgáló kultúrpalota emelése érdekében intéztünk hozzá." (11.) A Főfelügyelőség előtt álló mind bonyolultabb feladatokat jelzi, hogy 1905-re már igen sok gyűjtemény működött az országbon, melyek közül 15 alakult 1898 után. Ezeket a múzeumokat fenntartóik megoszlása szerint az alábbi csoportokba sorolták: a) köztörvényhatóság egyesületi b) községek: saját igazgatással vegyes c) egyházak által működtetettek. A megnövekedett feladatok megérlelték a múzeum és könyvtárügy újraszabályozásának feltételeit. Erre 1907-ben, illetve 1908-ban került sor. Az új irányítási rendben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának feladata a hatáskörébe tartozó intézmények szellemi és anyagi érdekeinek a felkarolása, újak alapítása. Továbbá javaslattétel a VKMnek (a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak), közreműködés a jogszabályok megalkotásában, évkönyv megjelentetése, szakfolyóirat közreadása. Feladata volt a múzeum és könyvtárügy általános gondozása, a VKM hatáskörébe tartozó állami gyűjtemények, valamint az állami felügyelet alá helyezett törvényhatósági, községi, hatósági testületi és egyesületi intézmények irányítása. A Tanács határozatait a Főfelügyelőségen keresztül hajtotta végre. Beszámolási kötelezettséggel a VKM-nek tartozott. A Tanáccsal párhuzamosan újból szabályozták a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének tevékenységét is. E szerint ,,Az Országos Főfelügyelőség feladata elsősorban, hogy a hazánkban létező és létesítendő, nyilvános és közhasználatra szánt állami hatósági, felekezeti és társadalmi gyűjtemények között a rendszeres gyarapítás, a tudományos alapra helyezett egyöntetű berendezés, az avatott igazgatás és a csereviszony szabályozása révén minél szorosabb összeköttetést létesítsen. Az ország különböző részeiben alakult közgyűjtemények anyagát a nemzeti tudomány, művészet és művelődés tényezőivé tegye." (12.) Hatásköre kiterjedt az állami költségen fenntartott gyűjteményekre, a VKM által megjelöltekre, továbbá azokra, amelyeket fenntartóik a VKM felügyelete alá helyeztek, s így állandó pénzsegélyben részesültek. E kedvezményt csak azok a gyűjtemények kaphatták meg, amelyek javadalmazásáról a fenntartó is rendszeresen gondoskodott, továbbá alkalmas helyiségük és leltárkönyvük volt. Szervezeti szabályzatunkat a VKM hagyta jóvá a Belügyminisztériummal közösen. Pontosan meghatározták a fenntartók kötelezettségeit is. Eszerint nekik kellett gondot viselni az állam által adományozott, vagy letétbe helyezett tárgyakra, jelentést kellett adniuk gyűjteményük állapotáról, működéséről; kötelesek voltak beszámolni az állami segély felhasználásáról; kiadványaik egy példányát el kellett juttatniuk a Főfelügyelőség56