Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

Főfelügyelőség t szakmai tanácsadás segélyek felügyelet Vármegyei, városi múzeumegyesületek: fejlesztés fenntartás a polgárjogosultság szintjének megfelelő nyilvánosság saját anyagi alap pénz és természetbeni segély Varmegyek, varosok: nyújtása; épület biz

tosítása A legfőbb feladat véleményük szerint az elhelyezési gondok enyhítése volt. Ennek érdekében, ahol csak lehetett, szorgalmazták a levéltárak, könyvtárak és múzeumok közös épületben való elhelyezését. E probléma megoldása során a legnagyobb anyagi és szellemi támogatást az iparosodó nagyvárosok és nemzetiségiek lakta területek kulturális gócpontjai kapták. A létesülő új múzeumok feladatkörének megjelölése kapcsán, világosan kirajzolódtak a központi irányítás elvárásai. A mind tudományosabbá váló gyűjteményeket sokan használják és látogatják. Ugyanakkor, mint azt Teleki Sándor gróf kifejtette, „.. .a fő dolog az, hogy az általános és kis múzeumok dolgozó múzeumok legyenek. Állandó gyűjteményeik mellett nyújtsanak változatosságot. Ha ezt nem teszik, érdekelhetik a szakembert vagy az átutazó idegent, de a városi lakos távol fog tőle maradni ... a múzeum többé nem a bámészkodó kíváncsiságát szolgáló ritkaságok gyűjteménye, de az élettel összeforrt élő valóság, melyre megoldandó feladatok egész láncolata várakozik." (10.) Éppen ebből következik, hogy pontosan meg kell határozni a tervezést megelőzően az épület funkcióit. Óva intett mindenkit attól, hogy márvány termeket építsen a funkcionálisan tervezett épületek helyett. A tárgyi feltételek és a gyűjteményformálás főbb irányainak megfogalmazása mellett 1904—1906 között rendszeressé váltak a múzeumi szakembereket kiképző tanfolyamok; szakkönyveket, kézikönyveket adnak ki. Ekkor jelent meg Ferenczy Zoltán könyvtártana, Bátky Zsigmond néprajzi gyűjtésről írt munkája stb. Sürgetni kezdték a műemlékvédelmi törvény újragondolását, az éremhamisítás megakadályozását — megfelelő rendeletekkel —, továbbá a gyűjteményekre vonatkozó szabályzatok egységesítését. Megindult a szakmúzeumok hálózatának bővülési folyamata. Ugyanakkor visszatérő probléma volt az egyházi gyűjtemények és a felügyelőség viszonyának tisztázatlansága. Mint írták: „.. .Áz egyházmegyei múzeumok és templomi kincstárak alapítása érdekében az előző év folyamán a magas minisztériumhoz intézett előterjesztésünk még nem került elintézésre és épp így várjuk a választ az esztergomi bíbornok érsekhez, Magyarország herczeg-prímásához intézett emlékiratunkra, melyet félévszázados áldozári jubileuma alkalmából az 55