Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

találóját a földben talált tárgy Nemzeti Múzeum számára történő megküldésére. Ily módon biztosítható lenne a vásárlás vagy a pontos leírás. Szorgalmazták a vidéki múzeumok országos felügyelet alá vonását, s kapcsolatuk szabályozását a Magyar Nemzeti Múzeummal. Pulszky Ferenc szerint Nemzeti Múzeum központi szerepkörének erősítésével lehetne elősegíteni a magyar múzeumügy fejlődését. Mint mondta: „.. . figyelmeztetni kívánom a tisztelt miniszter urat egy tényre, mely most egyáltalán nincs napirendre véve, és ez a vidéki múzeumokkal való contactus helyreállítása és kifejlesztése. Kétségtelen, a vidéki múzeumok a vidéki localis culturmozgalrnak központját képezik .. . azonban teljesen önálló társaságok által alapíttattak, s tartatnak fenn, és a Nemzeti Múzeummal semmi egyéb összeköttetésben nem állnak, mint amennyiben gyűjteményeik a csaknem illusoricus főfelügyeleti jog gyakorlása alá esnek. Hogy ezen vidéki egyleteknek gyűjteményeit lehet hasznosítani, hogy ezeknek fejlesztése és erősítése elérhető azáltal, hogy egy ily erős intézettel mint a múzeummal szoros kapcsolatba hozatnék anélkül, hogy ez lényeges pénzbeli áldozatot követelne, hogy a csereviszonyoknak szabályozása ezek közt és a Nemzeti Múzeum közt, ezen egyleteknek hasznára válnék, mint a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének kiegészítésére vezetne, úgy hiszem azok előtt nem lesz kétséges, akik ezen kérdéssel behatólag foglalkoznak." (4.) Az igény tehát megvolt, s a megoldás körvonalai is kezdtek kirajzolódni. A szükséges lépések megtételére, az országos irányítás ütőképesebbé tételére azonban még várni kellett néhány esztendőt. A megoldás kimunkálásából a Dunántúli Közművelődési Egyesület vállalt részt akkor, amikor alapszabályánál szélesebben fogva fel feladatát „.. .mozgalmat indított a törvényhatósági múzeumok, könyvtárak és egyéb tudományos és művészeti gyűjtemények létesítése érdekében, sőt túlterjeszkedett az egyesület területén, a Dunántúlon is, és mozgalmát a többi közművelődési egyesület bevonásával országossá tette." (5.) A Dunántúli Közművelődési Egyesület 1893. december 9-én tartott országos értekezletén javasolta a régészeti leletekkel kapcsolatos jogszabályok újraalkotását, valamint az Országos Múzeum és Könyvtár Bizottság létrehozását. A javaslatot elfogadták, s ennek nyomán a. bizottság Széli Kálmán elnökletével 1894. április 14-én megkezdte működését. Az új szervezet nem kívánta átvenni a múzeumok és könyvtárak felügyeletét. Az ellenőrzést továbbra is az országos főfelügyelő gyakorolta helyettesével és a szakfelügyelővel közösen. A bizottság 1893. június 28-án elkészült s az alakuló ülést követően életbeléptetett alapszabálya fontos megállapítást tesz többek között a szakképesítés kérdéseiről is, hivatásnak nevezve a múzeumi és könyvtárosi munkát. (6.) Fontos feladatuknak tartották, s az évek során meg is valósították az adatgyűjtést az országban működő múzeumok gyarapodásáról. A fokozódó társadalmi érdeklődést még csak erősítette, hogy közeledett a millennium esztendeje. A nekibuzdulás mellett az adott helyzetben azt is világosan látták, hogy a múzeumok fejlődése elsősorban attól függ, hogy a társadalom mennyire fogja felkarolni azokat, s mennyire sikerül az adott közösség 53