Esztergom Évlapjai 1988

Cséfalvay Pál: Lepold Antal és az esztergomi vár feltárása

Arra is van gondja, hogy a feltárt és konzervált váregyüttest stíluso­san hasznosítsa. Benne helyezi el a „lapidariumot", amely a következő anyagot foglalja magába: aj A beomlott szerkezetek visszaépítésekor nem tudtak minden követ beilleszteni: főleg alakosan festett kövek maradtak ki a rekonstrukcióból. Ezeket; valamint sérült faragott köveket kellett tető alá hozni. b) Kézenfekvő volt Lepold számára, hogy a Szent Adalbert székes­egyháznak a Bazilikában őrzött töredékeit: oszlopfőket, a Porta Speciosa és az egykori főpapi trónus darabjait áthozza és kiállítja. Didaktikus cél­ra elkészítette a Porta Speciosa kicsinyített mását, mellé felhozta a Ke­resztény Múzeumból az ún. Klimó-féle barokkori kapu-festményt. c) A Régészeti Múzeumból ugyancsak jelentős kőgyűjteményt tele­pít át a Várba: így a simori kő-együttest (benne a Kölnben vásárolt Schnütgen-féle 12 oszlopfőt), az Esztergom-vidéki Régészeti és Történel­mi Társulat valamint a Bencés Gimnázium régészeti gyűjteményének kő­anyagát, továbbá az ásatások során addig előkerült s szintén a Múzeum­ban tárolt töredékeket. d) E lapidárium kiegészítő darabjaként helyezi el az ún. Mathes-féle makettet is, mely a Várhegy 1820-as állapotát szemlélteti, benne a ter­vezett új bazilikával. e) Gondja volt arra, hogy a várba vezető út is stílusos legyen: 22 Esztergomban és környékén talált római követ állíttat az út két oldalára. Ismerteti is őket a Magyar Sión 1938. október 23-i számában megjelent „Az esztergomi Várhegy »Via archeologica«-ja" című cikkében. Mindezzel 1938-ra készülnek el. Ekkor van a magyar szentév, első királyunk halálának 900 éves jubüeuma: országos ünnepségek és Eucha­risztikus Világkongresszus Budapesten, Pacelli pápai legátus jelenlétében. Esztergom egész évben ünnepel. (A szentév eseményeit dr. Lippay Lajos örökítette meg az Esztergom Evlapjai 1938-as évfolyamában: 118—142. p.) Lepold a lelke és motorja az ünnepségeknek. Március 25-én a Magyar Történelmi Társulat, április 24-én a Magyar Jogászegylet tartja díszgyű­iését Esztergomban; május nagy eseménye a pápai legátus látogatása (kí­séretében Horthyval). Augusztus 14-én a Balassa szobor leleplezésénél Lepold mondja az ünnepi beszédet. A Vár szinte mindegyik rendezvény­ben szerepel valamiképp, de főszereplővé az ünnepségsorozat csúcspont­ján lép elő'; augusztus 15-én délelőtt, amikor a kormányzói pár és a ka­binet jelenlétében átadják az ásatásokat a nyilvánosságnak. Ettől kezdve múzeumszerúen működik. Lepold r/nég egy nagy beszédet mond: szeptember 22-én a Komá­rom—Esztergom k. e. e vármegyék törvényhatósági bizottsága közgyűlé­sén. Elképzelni is nehéz, hogy a szervezés izgalmai közt hogy jutott ide­je magvas bes.zédeken kívül a sok publikációra is: Esztergomi útikönyvre (Lippay Lajossal), előszóra Genthon István Az Esztergomi főszékesegyhá­zi kincstár c. katalógusához, hatalmas tanulmányra „Szent István király születéshelye" tűmmel, mely az Annalesben és a Szent István Emlék­könyvben is megjelent. Ugyanitt még egy hosszú tanulmánnyal szerepel (Szent István kii^ly ikonográfiája); cikket írt az Érseki Tanítóképző In­tézet Értesítőjébeih is (Esztergomi Szent István emlékek) . .. Méltán ke­rült rá alakja a Szt^nffamáshegy oldalában elhelyezett, Antal Károly szob­37 I

Next

/
Thumbnails
Contents