Esztergom Évlapjai 1988

Cséfalvay Pál: Lepold Antal és az esztergomi vár feltárása

csán találkozik Kazinczy Ferenc útleírásaival és Katona István történetírói munkásságával. Mindkettőről értekezik a helyi sajtóban. Kifesteti a Bazilika téli kápolnáját Magasi-Németh Gáborral. Rögtön, beszámol az esztergomiaknak. így jutnak el az 1934. évig, mely nem csak Lepold életében, hanem Eszztergom, sőt az egész magyar kultúra számára egyedülálló eseménysorozatot hoz: elkezdődnek az ásatások, a török háborúk kapcsán betemetett várpalota feltárása. Mik voltak az ásatások előzményei? a) Oklevelekből, útleírásokból, követjárások jelentéseiből tudni lehetett, hogy a Várhegy déli és nyugati oldalán valaha csodálatos épületegyüttes állt. b) Ismert volt a Vái) belsejében az a szoba, melyet Simor prímás kápolnának rendezett be 1874-ben, Szent István király tiszteletére. A kápolnának voltak olyan nyílászárói és melléktere, melyek a kutató-szemű embert további vizsgálódásra késztették. A munka megindulása után Lepold első jelentését (a rövid hírlapi közleményeken túl) az esztergomi Magyar Sión újság 1934. szeptember 30-i számában teszi: „...Mikor a Műemlékek Országos Bizottságának megbízásából az ásást megkezdtük . .. alapos történelmi tanulmányokból szerzett ismereteink vezettek. Nem csalódhattunk. Csak az volt a kérdés, mit milyen állapotban találunk." A Magyar Sion-beli 3 cikkében az ásatási munkák izgalmas kronológiáját írja le. Lépésről-lépésre tanúi lehetünk a munka menetének: miként bukkant elő az ismert kazamatákon át a betemetett kis várudvar, majd a kápolna és a lakosztály külső bejárata. Részletesen ír a szibilla kápolnáról, majd az erények terméről. Szerencsére „alapos történelmi tanulmányait" sem tartotta meg magának. Az Annales 1935-ös évfolyamában „Az esztergomi várhegyen folyó régészeti kutatások történeti vonatkozásai" címmel röviden közölte a föltárt királyi palota történetére vonatkozó adatokat. 1936-ban pedig „Az esztergomi vár története" című hosszabb tanulmányában „a vár erődítményeinek keletkezését, változásait és eltűnését" mutatja be, megalkotva ezzel az első, levéltári adatokra és kutatásokra épülő vártörténetet. A „szörnyű izgalmak közt folyó munka" és kutatás közepett szervezi a Katolikus Nyári Egyetemet is. A régész és történész mellett megszólal benne a művészettörténész. „Az Esztergomban föltárt műemlékek ikonográfiája" című tanulmányában, mely a Katolikus Szemle 1935. októberi számában jelent meg, sorra veszi a falfestésnek mintegy 50 kisebb-nagyobb emlékét, melyek eszmei tartalmát igyekszik bemutatni. A töredékekből világosan előrajzolódik az egész kápolna és palota-együttes képi rendje. „. . .a XII. század végétől egészen a mohácsi vészig beszédes tanúságot tesznek a magyar festészet művészi kiválóságáról és gondolatgazdagságáról." Más helyütt (Gerevich lapjában, a Szépművészet 1944. májusi számában) „Vitéz János esztergomi dolgozószobájáéban a studioló képi rendjének tökéletes reneszánsz harmóniáját rekonstruálja a töredékek alapján. „Ez a szoba a XV. századvégi magyar műveltség magas fokáról, a magyar humanizmus igaz keresztény gondolkodásáról tanúskodik" — foglalja össze kutatása eredményét Lepold. 36