Esztergom Évlapjai 1988

Cséfalvay Pál: Lepold Antal és az esztergomi vár feltárása

Magyar Tudományos Akadémia 1936-ban meghívja levelező tagjai sorába, a Szent István Akadémiának pedig rendes tagja lesz 1942-ben, s a következő évben megkapja a kiváló művészettörténészek kitüntetésére alapított Ipolyi Arnold Emlékérmet. Hosszabb időt tölt Rómában Csernochkal a pápaválasztások alkalmával. Az 1916-os királykoronázáskor pedig sokat tárgyal az ország akkori vezetőivel, mint a hercegprímás jobbkeze. Tanúja az 1921-ben, a király és a prímás közt lefolyt tihanyi tárgyalásoknak. Az első világháború után a Bazilika plébánosa lesz. Ekkor írja első egyházművészeti és esztergomi vonatkozású cikkét a Magyar Iparművészetben. Első plébánosi tettei közt szerepel a Bakócz kápolna megtisztítása és kegyképének ismertetése. De figyelő szemmel a Vár területén is körülnéz, és 1923-ban megírja első cikkét az esztergomi várról. Homor Imrével Esztergomi kalauzt ír a nagyközönség számára, mely két kiadásban is gyorsan elfogy. Beledolgozza magát a Bazilika történetébe. A Homor Imre által szerkesztett 1925-ös Esztergomi Kalendáriumban ismerteti Rudnay prímás tervét az új székesegyház építéséről. Eközben kiváló lelkipásztor, ragyogó szónok, ügyes gazda, sőt főegyházmegyei főtanfelügyelő is. Kiadja Szalézi Szent Ferenc válogatott leveleit, pápai enciklikákat fordít és ismertet. Hitelesen magyarázza a római egyház életében oly sorsdöntő Lateráni Egyezményt a Vatikán és olasz állam közt. Az 1923-ban újjászerveződő Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnökének választja, s az 1925-ben megjelenő Annales Strigoniensesben hosszabb cikket ír az akkor aranymisés Csernoch Jánosról. A lap harmadik évfolyamában ő búcsúzik szeretett prímásától. Mégegyszer ír róla a Katolikus Almanachban, 1928-ban; sőt ő lesz a témája hattyúdalának is, azaz a kényszerű emigrációban írt, 1963-ban Bécsben megjelent Csernoch János könyvecskének. Tekintélyét és szellemi erejét jelzi, hogy az 1926-ban megalakult Balassa Bálint Társaság elnökéül választja. Az új prímás Serédi Jusztinián. Öt köszönti hosszabb, történelmi tanulmányával, melynek címe: „A prímás elődei", és az 1928-as Prímás Albumban szerepel. A külföldiek figyelmét akarja felhívni Esztergomra a Műgyűjtő folyóiratban megjelent cikkével: Der Esztergomer Domschatz und das christliche Museum. A kincstár történetét előbb 11 cikkben ismerteti az Esztergom c. újságban, majd megjelenteti ezeket a cikkeket könyvalakban is. Ikonográfiái kutatásokat végez a Képtárban a Katolikus Almanach számára. Ekkor rendezi a múzeum egyik mostohán kezelt gyűjtemény-egységét, az éremtárat. E munkálatai eredményét publikálja kis könyvében, mely 1930-ban jelenik meg Esztergomban: „Az esztergomi Keresztény Múzeum kegyérmei és történelmi érmei" címmel. Tanulmányt ír a Bazilikában őrzött ereklyékről is. Esztergom városa nagy ünnepségre készül: 1930. augusztus 23-án a lengyel bíboros-prímás jelenlétében felavatják Sobieski emléktábláját a Vár falán. Lepold mondja az melékbeszédet. Egyre inkább beledolgozza magát a város történelmébe. Meg is írja Esztergom szabad királyi város rövid ismertetését 1931-ben. Ennek kap35