Esztergom Évlapjai 1988

Peterke Árpád: Oktatásügy Esztergomban 1945—1949.

Ugyanebben a tanévben 3 tanteremben és két gyakorló iskolai tanítóval az általános iskola 1—4. és 5. osztályait nyitotta meg Az Esztergomi Érseki r. k. Tanítóképző Intézet gyakorló általános iskolája. A személyi Teltételek javítását szerették volna elérni, mert az 5. osztály működéséhez két tanári állásra lett volna szükség: magyar—történelem, természetrajz— földrajz szakosokra (44.). Megnyitotta első általános iskolai osztályait az Esztergom-tábori r. k. Általános Iskola is. A Római Katolikus Polgári Fiúiskola osztályaiból szervezték. Az iskola épületét más célra vették igénybe, emiatt a Szalézi Fiúnevelő Intézet tantermeiben helyezték el az osztályokat (45.). A leégett, majd rendbehozott épületben az iskola 1947. szeptemberi jelentése szerint 5 tanteremben 164 gyermekkel és 10 pedagógussal a munkát megkezdték. A tantestület két középiskolai tanárból, egy középiskolai tanítóból, két polgári iskolai tanárból, két népiskolai tanítóból állt(46.). Az áttekintés lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a létesített általános iskolák közül a gimnáziummal kooperáló, vagy a gimnáziumból önállósult általános iskolák tárgyi és személyi feltételek tekintetében messze felülmúlták az állami, a községi iskola lehetőségeit. A tanfelügyelő hiába fordult levelében a bencés és ferences gimnáziumhoz, hogy a községi általános iskolát tanárral segítsék, igen udvariasan, de elutasították kérését (47.). P. Pócza Szalvátor — akinek iskolájában 4 latin tanár is volt — enyhe iróniával írta a tanfelügyelőnek: „Kedves kérésének, ha egy mód is lenne annak teljesítésére, szívesen tennénk eleget, hogy kifejezzük személye iránt való nagy megbecsülésünket, és hogy az iskolák között szükséges kooperációra példát adjunk (48.). A rendelkezések szerint „meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a népiskolából létesült általános osztályokban csak tanítók, a középiskolákban létesült általános osztályokban pedig csak tanárok tanítsanak". A bencés gimnáziumból, vagy a ferences gimnáziumból létesült általános osztályokban csak tanárok tanítottak, így ezek az iskolák megtartották régi gimnáziumi jellegüket. Az általános iskolák megszervezése tárgyában kiadott hercegprímási körlevél hatására az esztergomi katolikus népiskolák és középiskolák önálló általános iskolák létesítésére törekedtek. Változást ebben csak az iskolák államosítása hozott. Az általános iskola tantervének bevezetése az 1947/48-as tanévben megtörtént, és ezzel együtt a gimnáziumi és polgári iskolai 1—4. osztályok megszüntetése is befejeződött az 1948/49-es tanévben. Az általános iskola története ezzel tulajdonképpen csak elkezdődött. Az MDP kongreszszusa programnyilatkozatában célul tűzte ki az iskolák államosítását, amit 1948. június 16-án iktatott törvénybe az országgyűlés (1948. XXXIII. tc.). Ortutay Gyula vallás — és közoktatásügyi miniszter 1948. május 15-én nyilatkozatában bejelentette, hogy az egyházi iskolákat államosítják. Mindszenty hercegprímás körlevélben foglalkozott az iskolák államosításával, ezt pünkösdkor felolvasták a templomokban ia. Május 19-én az esztergomi pedagógusok szakszervezeti szemináriumon vitatták meg az államosítás kérdését. Közel százan vettek részt a bencés gimnázium épületében megtartott gyűlésen, ahol az államosítási határozat előterjesztése utáni szünetben az egyházi iskolák képviselői nagyrészt elhagyták az épületet. A mindössze 39 főre fogyatkozott gyűlés 356;