Esztergom Évlapjai 1988

Peterke Árpád: Oktatásügy Esztergomban 1945—1949.

az alábbi nyilatkozatot fogadta el: „A Magyar Pedagógusok Szabad Szak­szervezete esztergomi csoportja örömmel üdvözli dr. Ortutay Gyula Val­lás- és Közoktatásügyi Miniszter Ür bejelentését az egyházi iskolák álla­mosításáról és a tanítók, illetve a tanárok állami státuszba vételéről. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezen intézkedéssel az egyház és a demok­rácia megegyezésének elkerülhetetlen szükségességének biztosítékát tesz­szük le. Kérjük éppen ezért Miniszter Urat, hogy minisztertanácson belül odahatni szíveskedjék, hogy a magyar demokrácia és a hároméves tan­ügyi terv sikeres megvalósítása érdekében ezen államosítás minél előbb megvalósuljon. Ugyanakkor kérjük, hogy a községi és társulati iskolákat is államosít­sák" (49.). A miniszterelnökhöz küldött táviratot Bartos Jenő szakszerve­zeti titkár és Fazzy Hugó szakszervezeti elnök írta alá. Foglalkozott az államosítás kérdésével a városi Szakmaközi Bizottság, az államosított Petz-gyár munkássága és Esztergom város Nemzeti Bi­zottsága is. A Nemzeti Bizottság elnöke, Dudás Zoltán a következő hatá­rozatot küldte a miniszterelnöknek: „Esztergom megyei város Nemzeti Bizottsága május 19-én megtartott ülésén az alábbi egyhangú határozatot hozta: Kéri a bizottság a Kormányzatot, hogy az ország területén működő felekezeti iskolákat az új tanév megkezdése előtt államosítani szívesked­jék. Egyben tiltakozunk Mindszenty József hercegprímás legutóbb kiadott pásztorlevele ellen, melyben fenyegető hangon igyekszik befolyásolni a katolikus hívők demokratikus jogát képező szabad elhatározásukat." A községi általános iskola (Szt. Imre utca) szülői értekezletén 250 szülő előtt Gábriel István igazgató mutatott példát, amikor megnyugtatta a szülőket: „Ne féljenek a szülők az államosítástól. Nem igaz az, amivel szeretnék a hiszékeny szülőket félrevezetni, hogy az iskolában megszün­tetik a vallásoktatást. Vallásoktatás lesz az iskolában." Dr. Szigethy Lász­ló orvos is csatlakozott hozzá, kifejezve meggyőződését, hogy egy jól ve­zetett, a „demokrácia áldásaiban bizakodó iskolatípus)) nem adhat okot aggodalomra. Az előcsatározások után gyorsan peregtek az események a városban. 1948. június 23-án a tanfelügyelőség meghívta az iskolák igazgatóit az államosításról szóló törvény vitájára. A szerzetesrendi iskolák igazgatói visszautasították a meghívást azzal az indokkal, hogy ők csak a rendfő­nöktől fogadhatnak el utasítást, ilyet pedig nem kaptak. Ennek ellenére július végére a felekezeti iskolák mind állami tulajdonba kerültek. Az épületek átvétele ügyében eljáró I. sz. miniszteri bizottság végezte a mun­kát, amelynek tagjai voltak: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium V. főosztálya képviseletében Kvassay Mária berendelt állami gimnáziumi tanár, a minisztérium IV. főosztálya képviseletében dr. Sólyom Mihály tanügyi titkár és Galla János gazdasági intéző, műszaki szakértő. 1948. július 26-án az esztergomi Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt lévő intézetek (Leánygimnázium, Tanítónőképző, Ipari Leányközép­iskola, Általános Leányiskola) Szent János utcai épületeit vették állami tulajdonba, telekmegosztással. Állami tulajdonná vált az Érseki Szt. Mar­git Leánygimnázium, az Érseki Boldogasszony Ipari Leányközépiskola, a Szt. Erzsébet Általános Leányiskola és kisdedóvó épülete. Á rend tulaj do­357;

Next

/
Thumbnails
Contents