Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

lógiai szerepe iránt. Az új tendenciáknak köszönhető az is, hogy a tervkölcsönjegyzésből az esztergomi DSE tagjai is kivették részüket. A saját egyesületi tevékenysége mellett, a sport városi szervezőjeként is jelentős szerepet játszott a Szakmaközi Bizottság. Folyamúszóbajnokságot rendezett, pályaépítő akciót szervezett, melynek eredménye a postások roham-munkával épített röplabdapályája volt. Nevéhez fűződik a MINSZ röplabdacsapatának létrehozása, az üzemi sakk-csapatok versenyének megrendezése, a városi sportnap szervezése. 1949 végén az Esztergomi Szerszámgépgyár NV-ban a Szakmaközi Bizottság támogatásával kosárlabda-csapat jött létre. így a labdajátékok képviselete a városban tovább bővült. A városi népi röplabda-bajnokságban szereplő csapatok közül a fejlődés eredményeképpen a kerületi bajnokságba három esztergomi csapat is felkerült, úgymint az Esztergomi Közalkalmazottak Sport Egyesületének (EKASE) röplabdázói, az Esztergomi Szerszámgépgyár, továbbá az Esztergomi Pénzügyőrség csapatai. A Sportárutermelő NV. asztalitenisz csapata is eredményesen szerepelt, mert 1950-ben már az NB III-ba került. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) részéről 1950 elején nevezési felhívás jelent meg. Ennek alapján a tavasz során országos egyfordulós labdarúgó bajnokság indult. Olyan — tömegszervezetekhez tartozó — csapatok nevezhettek, amelyek 1949. május 1. óta szövetségi bajnoki mérkőzéseken nem vettek részt. Az esztergomi csapatok közül az EPOSZ, a SZIT, a Honvédség és a Rendőrség csapata jelentkezett a felhívásra. Az 1950 elején elfogadott alkotmány szentesítette a munkásosztály, a dolgozó nép győzelmét, a köztársasági államformát népköztársasággá változtatta. Az új hatalom az alkotmányban lefektetett elvek alapján áttért a tanácsrendszerre. A tanácsok tagjai a munkások, dolgozó parasztok és a haladó értelmiség rétegeiből kerültek ki. Az Alkotmány a tanácsok kötelességévé tette, hogy a dolgozók széles tömegeinek bevonásával oldják meg a helyi kérdéseket. A közigazgatás átszervezése után az első tanácstagi választások alkalmával Esztergom város lakossága 91 rendes és 46 póttagot választott. A 11 fős Végrehajtó Bizottság első elnökévé Anderla Imrét, helyettesévé Horváth Klárát, titkárrá Szabó Istvánt választották. (80) A helyi tanácsválasztások napján a városi csapatok felkeresték a falusi labdarúgócsapatokat és barátságos, bemutató jellegű mérkőzéseket játszottak. (Az EDSE futballistái például Süttőn.) 1950-ben új egyesület alakult Esztergomban, eredményeként egy országos folyamatnak. Ennek az volt a lényege, hogy minden sportegyesület „bázistámogatáshoz" jusson, ilymódon jóval gazdagabb lehetőséghez a dolgozók, az ifjúság, a diákság sportolási igényeinek kielégítésére. Azok az egyesületek tehát, amelyek mögött „mecénásként)) nem állt valamely üzem vagy intézmény, — a továbbiakban az egyes szakszervezeteknél találtak „gazdára". Ez az irányzat hozta létre — városunk sportjában és testnevelésében is új fejezetet nyitva — az Esztergomi Szakszervezeti Dolgozók Sport Egyesületét (ESZDSE). 339;