Esztergom Évlapjai 1988

Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945—1950)

Utószó 1945-ben a felszabadult Magyarországon népi/ demokratikus forradalom kezdődött, amely két forradalom, a demokratikus és a szocialista átalakulás feladatait oldotta meg egy egységes forradalmi folyamat keretében. Ez a kultúra minden ágában éreztette hatását, így a testkultúra területén is jelentős változásokat eredményezett. A felszabadulás utáni testnevelés és sport fejlődési időszakait vizsgálva tényként állapítható meg, hogy azok a társadalmi fejlődés egyes történeti periódusaival szinte teljesen egybeestek. Az első periódusban (1945—48), a demokratikus forradalom időszakában a sportélet újjáélesztésére, az antifasiszta intézkedések érvényre juttatására, — a másodikban, a szocialista forradalom időszakában (1948—63) a szocialista testkultúra alapjainak lerakására került sor. Esztergom városa — Budapest közelségétől is befolyásoltan — a testkultúra területén nagy vonalakban követte az országos eredményeket, úgy, hogy közben számos sajátosan helyi akadályt kellett elhárítania. A romokban heverő városban szinte mindenki előtt világossá vált, hogy az élet megindítását csak széles összefogás valósíthatja meg. A vezető szerepet, a kezdeményezést a vallásosan elkötelezett többséghez képest szinte „maroknyi" létszámú kommunista párt ragadta meg. Elképzeléseiket, és gyakorlati szervezőmunkájukat nehezítette az a tény, hogy a városban meglévő kis létszámú munkásság körében sem uralkodott egységes politikai felfogás. A koalíciós pártok közt éles ellentétek feszültek. A háborús események, a meghurcoltatások, a brutalitások miatt a lakosság jelentős része kisemmizve, elbizonytalanodva és félve, semleges álláspontra helyezkedve várta az élet megindulását. A város lakóinak túlnyomó részét kitevő tisztviselők, alkalmazottak, kereskedők, gazdálkodók, parasztok és napszámosok nem értették, nem hitték a munkásosztály hivatását, a munkások és parasztok osztályszövetségének jelentőségét a demokratikus átalakulásban. A felszabadulás nem változtatta meg azonnal a korábbi beidegződéseket és magatartásokat; de a háború nyomorúságos napjai után a szabadság és az újjászületés légköre azoknak az erőknek kedvezett, amelyek az összefogásra, a közös munkára mozgósítottak. A romeltakarítással és a termelés megindításával egyidőben megkezdődött a sportélet, a sportmozgalom szervezése is. Az MKP kezdettől fogva meggyőződéssel hirdette a testnevelésnek és sportnak —• mint a kultúra szerves részének — fontos társadalmi szerepét a művelődési kiváltságok megszüntetésében, a teremtőerő kibontakoztatásában, a személyiség sokoldalú kifejlesztésében. A koalíciós pártok egy része csak az iskolai testnevelés, — más része az egyesületi sportélet pártérdekek nélküli, politikamentes kibontakoztatása mellett kardoskodott. Annak érdekében, hogy a sport közkinccsé váljék, az MKP ideológiai és politikai harcában mozgósította tagjait, továbbá partnereit: az ifjúsági szövetségeket és a szakszervezeteket. A pályaépítés, a tömegsport fejlesztése érdekében kezdeményezett akciók, amelyeket ezek a szervezetek irányítottak, — közvetve a passzív tömegek mozgósítását is célozták. A MADISZ kezdeményezte népi sportbajnokságok ismertté és kedveltté váltak. A fiatalság a versenyek előkészületében, lebo338;